Ő is megdöbbenéssel fogadta, hogy a neve Otto fedőnéven felbukkant az adatbázisban.
Surányi György
Surányi György volt jegybankelnök neve Otto fedőnéven bukkant fel a megnyitott állambiztonsági nyilvántartás mágnesszalagos adatai között. Ő azt mondja, beszervezési kísérlet történt, amelyet azonnal visszautasított.
Mint írta, megtagadta azt és egyetlen percig sem volt részese a hálózatnak.
Az MNB egykori elnökének neve mágnesszalagon tűnik fel, a kommunista szolgálatok Otto fedőnéven tartották nyilván. A közgazdász megdöbbent, hogy ő is szerepel az ügynökaktákban, mivel sosem volt a hálózat része, 6-os kartonja sincs.
Surányi György nevénél egy mágnesszalag szerepel, valamint az „Otto” fedőnév. A volt jegybankelnök szerint a feljegyzés egy sikertelen beszervezési kísérlet nyoma lehet.
A neve legfeljebb egy sikertelen beszervezési kísérlet miatt kerülhetett a listába - mondta a volt jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke arra reagált, hogy hálózati személyként szerepel az ügynökaktákban.
Az MNB volt elnökének reagálása.
A volt jegybankelnök neve is felbukkant az iratokban.
A közdazdász állítja, nem volt részese az ügynökhálózatnak, a nevét tartalmazó, most nyilvánosságra került adat csak a sikertelen beszervezési kísérletének nyoma lehet, mert amikor felvették 1986-ban a Világbankhoz Washingtonba, megkörnyékezték, de megtagadta az együttműködést az állambiztonsággal.
A volt jegybankelnök neve mágnesszalagon szerepel, Otto fedőnéven tartották nyilván a szolgálatok. Surányit megdöbbentette, hogy a neve szerepel a listában.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is "foglalkoztatott hálózati személyként" található meg a tegnap megnyitott ügynökakták mágnesszalag-adatbázisában. A közgazdász kérésére változtatás nélkül közöljük a nyilatkozatát.
A nyilvántartási bejegyzés ugyanakkor önmagában nem bizonyítja a tényleges jelentéstételt.
A november 4-én megnyitott állambiztonsági nyilvántartásban Surányi György és Járai Zsigmond neve is felbukkant a mágnesszalagos nyilvántartásban.
Surányi György kétszer irányította a Magyar Nemzeti Bankot, részt vett a rendszerváltás gazdasági előkészítésében, később pedig a Tisza Párt rendezvényén is felszólalt. Most egy másik korszakból került elő a neve. A november 4-én megnyitott állambiztonsági nyilvántartásban Ottó fedőnévvel és „foglalkoztatott hálózati személy” besorolással szerepelnek a volt jegybankelnök adatai.
Surányi György volt jegybankelnök "Otto" fedőnévvel szerepel a nyitottaktak.hu oldalon nyilvánosságra hozott aktákban, de 6-os karton nem található róla, csak egy mágnesszalag. Járai Zsigmond, szintén volt jegybankelnökről is csak mágnesszalagos adatlap található.
Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.
A rezsitámogatás kérdésében visszalépés történt - értékelte a jövő évi költségvetés tervezetét Surányi György volt jegybankelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett konferencián. További problematikus pontként emelte ki a "mesterségesen felértékelt" forintárfolyamot, illetve a "mesterségesen leszorított inflációt".
A Forbes Money Summit színpadán két korábbi jegybankelnökkel, Surányi Györggyel és Bod Péter Ákossal értékeltük az euró bevezetésének lehetőségét.
Bod Péter Ákos. Surányi György. Zsiday Viktor. A Budapest Economic Forum hagyományos záróakkordját a három neves közgazdász panelbeszélgetése jelenti. "Most jön a show." Ígérte a beszélgetés egyik résztvevője. És valóban. A szakértők idén sem rejtették véka alá a véleményüket. Az új kormány gazdaságpolitikájáról, az euró bevezetéséről és Magyarország növekedési kilátásairól is beszéltek.
Meg lehetne oldani fájdalommentesen az euróbevezetést? Mennyire súlyos az Orbán-kormány öröksége? És mire lehet szükség, hogy az április 12-e utáni optimizmus hosszú távon megmaradjon? Erről is beszélgetett Bod Péter Ákos, Surányi György és Zsiday Viktor.