Az Isztambuli Egyezmény a nőkkel szembeni erőszak és háztartási erőszak megelőzésére irányuló nemzetközi megállapodás. Magyar női magazinok a kormánytól követelik annak ratifikálását, és azokat az eredményeket mutatják be, amelyeket más országok értek el a végrehajtásával.
Október 30-án pénteken újabb tüntetés zajlott az Országház előtt a bántalmazott nők védelmét célzó Isztambuli Egyezmény hazai elfogadásáért. Az elhangzó beszédek mellett helyet kaptak a résztvevők tapasztalatai is: a tömegben körbesétáló fekete kabátos önkéntesekre írhatták fel a nők a valaha nekik címzett bántó mondatokat. Jelen voltak az ügy érdekében összefogó női magazinok főszerkesztői is.
Október 30-án kékbe borult a budapesti Kossuth tér, ahol a nők és gyermekek biztonságáért, az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért emelt szót az összegyűlt tömeg. A „Sikítozó kékharisnyák” elnevezésű demonstráció az elmúlt évek egyik leglátványosabb civil megmozdulása lett, amely egyértelmű üzenetet fogalmazott meg a döntéshozóknak: a családon belüli erőszak és a nők elleni rendszerszintű egyenlőtlenségek felszámolása nem tűr halasztást.
A „kékharisnyás” tüntetés végén a szervezők közös sikításra hívták a résztvevőket, hogy a hangjukat Csécsi Soma, a BRFK korábbi szóvivője is meghallja. Megrázó mondatok, személyes vallomások és kemény követelések – olvasd el Görög Zita, Murinai Angéla, Hajnal Edina, Sarkadi Bálint és a többi beszédmondó legfontosabb gondolatait!
A Kossuth téren tüntettek az Isztambuli egyezmény ratifikálásáért és a nők és gyerekek biztonságáért. Az eseményt több civil szereplő kezdeménezte, és a leírásban azt írták: "október 30-án kék harisnyát húzunk és nem maradunk csendben".
A kékharisnyás demonstráción arról kérdeztük a résztvevőket, mihez kezdenek majd, ha a kormány nem tesz eleget a követeléseiknek, Hajnal Edina szervező pedig arról beszélt a HVG-nek, hogy mi változna az országban, ha életbe léptetnék az isztambuli egyezményt.
Pénteken a Kossuth téren az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, a nők és gyermekek védelmét és a szívhangrendelet eltörlését követelték a demonstrálók.
Kék harisnyában tüntettek, a tér egy része megtelt.
Ne hagyják abba a véleménynyilvánítást – az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért küzdő magyaroknak is üzent Tanja Gonggrijp a Telexnek adott interjújában. Szerinte az egyezményt nem szabad politikai vagy ideológiai eszközzé tenni, arra kell összpontosítanunk, mit szeretne elérni: az erőszak megelőzését.
Három nőjogi szervezet tárgyalt a távoltartás és a kapcsolattartás szabályozásáról az államtitkárral, az isztambuli egyezményről nem történt állásfoglalás.
Civilek, emberi jogi szakértők és 13 női magazin, közte a WMN, is közös kampányban kéri: ratifikálja végre Magyarország is az isztambuli egyezményt. A kezdeményezés híre az Európa Tanácsig is eljutott: Tanja Gonggrijp főtitkárhelyettes Budapestre látogatott, és arról beszélt a Nők Lapjának, mit nyernének a magyar nők és gyerekek a ratifikálással.
Ritkán látni olyan pillanatot a hazai médiában, amikor a rivális magazinok félreteszik a versengést, és egyetlen közös ügy mögé állnak be. Most mégis ez történt, hiszen tizennégy vezető női médium Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére közös kampányt indított az isztambuli egyezmény ratifikálásáért. A szolidaritásunk hangja pedig egészen az Európa Tanácsig elért: a szervezet frissen kinevezett főtitkárhelyettese, Tanja Gonggrijp az Országházban adott exkluzív interjút a Nők Lapjának a témában.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása is szóba került, de a minisztérium képviselői nem tettek állásfoglalást a kérdésben.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásával kapcsolatban a minisztérium képviselői egyértelmű állásfoglalást nem tettek.
Tanja Gonggrijp az interjúban arról is beszélt, mit változtatna a magyar nők életében az isztambuli egyezmény ratifikálása.
Az Európa Tanács (ET) főtitkárhelyettese, Tanja Gonggrijp is észrevette a magyar női lapok erőfeszítését az isztambuli egyezmény ratifikálása érdekében. Október 27-i budapesti látogatása alkalmával az összefogásban részt vevő Nők Lapja újságírójának, Dudics Emesének adott interjút a diplomata, melyet irodája kezdeményezett.
Tüntettek, több mint 25 ezren írtak alá, női lapok fogtak össze, a döntéshozók még mindig társadalmi nyomásra várnak az Isztambuli Egyezmény ügyében. Meddig kell még a nőknek kampányolniuk azért, hogy a biztonságuk politikai prioritás legyen?
Október 30-án nagyszabású civil demonstráció helyszíne lesz a budapesti Kossuth tér, ahol a nők és gyermekek biztonságáért, az Isztambuli Egyezmény azonnali magyarországi ratifikálásáért emelünk szót. Az eseményre minden olyan állampolgárt várunk, akik egyetértenek azzal, hogy a családon belüli és a nők elleni erőszak felszámolása nem halogatható tovább.
A macsó hétköznapokban a férfiak sincsenek jól, a nők biztonsága pedig közügy: Hajnal Edinával az isztambuli egyezmény részletei mellett aktuális kérdésekről beszélgettünk.
A magyar női lapok szerkesztőségei egységes kampánnyal állnak ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett.
Romániában történtek előrelépések, de továbbra is komoly hiányosságok vannak, miközben a kisebbségi helyzetben élő nők problémái könnyen láthatatlanok maradnak.
2026, Magyarország: a statisztikák szerint minden második nő átélt már párkapcsolati erőszakot. Megrázó adat, különösen, ha belegondolunk, hogy a számok mögött valódi emberek és sorsok állnak. Ha mi magunk nem is vagyunk érintettek, könnyen lehet, hogy édesanyánk, lányunk, barátnőnk vagy éppen a buszon mellettünk ülő nő már megtapasztalta az erőszak valamelyik formáját.
Hány nőt menthetett volna meg az isztambuli egyezmény Magyarországon? Mérő Vera hat hazai ügyön keresztül mutatja meg, hogyan alakulhattak volna a dolgok, ha az állam nem csak a tragédia után lép.
Az isztambuli egyezmény az oktatásnak is fontos szerepet szán a nők elleni erőszak megelőzésében. De vajon elég ehhez néhány kötelezően megtartott óra és kipipált projektnap? Mit érünk el ezekkel, ha közben a lányokat más mércével mérjük, mint a fiúkat, szemet hunyunk a szexista megjegyzések fölött, vagy éppen az áldozatot hibáztatjuk, amikor bántalmazásról számol be? Polyák-Pásztor Diána pedagógus szerint úgy is árthatunk egy ügynek, ha iskolai feladatot gyártunk belőle.
Évek óta hallgatjuk, hogy az Isztambuli Egyezmény nem egyéb, mint genderideológiával fertőzött brüsszeli gumicsont. Csakhogy miközben a közéletben elméleti viták zajlanak, a valóságban a hazai ellátórendszer hiányosságai miatt védtelen nők és gyerekek kerülnek közvetlen életveszélybe. Az egyezmény nem a nemi szerepek átírásáról szól, hanem egy életmentő intézményi garancia: olyan kötelező szakmai protokoll, amely a bürokratikus rutin elé sorolja az áldozatok biztonságát és túlélését.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának lehetőségét is megvizsgálja az új kormány – erről Sáfrány Réka a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke beszélt a Klubrádióban miután a szervezet a kormányváltást követően a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselőivel folytatott egyeztetéseket. A találkozón a nők elleni erőszak és a nemek közötti egyenlőség kérdéseit is felvetette a női érdekérvényesítő szervezet. Sáfrány szerint az egyezmény elfogadása azért is fontos lenne, mert a jogszabál
Október 11-én, a lánygyermekek világnapján Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére tizenhárom magyar női lap – köztük a GLAMOUR – szerkesztősége állt a nőjogi civilek mellé és fogott össze közös nyilatkozatban az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáért (jogrendbe illesztéséért), így a nők elleni erőszak visszaszorításáért. Mi ez az egyezmény, és miért lenne fontos a magyar nők számára is?
Éveken át genderőrülettel, állandó migránsozással, a családok szétrombolásával riogattak minket: ez az Orbán-rendszer öröksége. De miről szól valójában az isztambuli egyezmény, és miért sürgetik annyian – most 13 női magazin is –, hogy Magyarország végre csatlakozzon hozzá? Íme a legfontosabb infók, hogy legyen mivel érvelned: olvasd el, oszd meg, és beszélgess róla az ismerősökkel!
A „Biztonságot a nőknek!” elnevezésű kezdeményezés egy példátlan összefogás, amelyben 13 magyar női magazin és online szerkesztőség állt össze, hogy közösen sürgessék a kormánytól az isztambuli egyezmény haladéktalan ratifikálását. Az isztambuli egyezmény az Európa Tanács nemzetközi szerződése, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére jött létre. Bár Magyarország 2014-ben aláírta a megállapodást, a parlament 2020-ban elutasította a végleges csatlakozást. Gryllu
Mik a bántalmazó kapcsolat első jelei, és miért olyan nehéz kilépni? Nógrádi Noá nőjogi szakértő a kontrollról, áldozatvédelemről és az Isztambuli Egyezményről.
A magyar női lapok szerkesztőségei október 11-étől egységes kampánnyal állnak ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett.
Újabb demonstrációt hirdettek a nők védelmében, miután letelt a kormánynak adott egy hónapos határidő. A civilek az Isztambuli Egyezmény ratifikálása mellett a szívhangrendelet azonnali eltörlését is követelik.
Az Indamedia több kiadványa is beszállt az akcióba.
Október 11-én, a leánygyermekek világnapján összefogtak a mértékadó magyar női lapok és közösen kérik a kormányt, hogy ratifikálja az isztambuli egyezményt.
Vagy, ha így kényelmesebb: a nők szövetségese. Itt az ideje, hogy mi, férfiak is megszólaljunk, pontosabban rászóljunk egymásra, ha azt látjuk, hogy férfitársaink szavakkal és tettekkel lehúzzák a nőket, például úgy, hogy megpróbálják velük elhitetni: a „tüntikézés” felesleges, az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának pedig nincs tétje. Férfikomment a kommentelő férfiaknak.
A leánygyermekek világnapján indítottak kampányt a magyar női lapok: arra kérik a kormányt, hogy ha már áprilisban „történelmi lehetőség” adódott erre, léptessék életbe az isztambuli egyezményt.
Közös fellépéssel szeretnék elérni, hogy tizenkét év után végre kihirdessék a megállapodást.
Ingyenes, és az is marad
Ingyenes: a hírfolyam, a keresés, a hírfigyelő fülek és a könyvjelzők is szabadon használhatók.
Nincsenek reklámok: nincs felugró hirdetés, automatikusan induló videó vagy a hírek közé ékelt reklámblokk. A fizető partnerek híreit mindig „Partner” címkével jelöljük.
Ha szeretnél hozzájárulni az oldal fennmaradásához és fejlődéséhez, állítsd be a böngésződ kezdőlapjának