A KEHOP Plusz teljes uniós kerete 363 millió euróval, 2,96 milliárd euróra csökken, derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kormány az uniós pénzek kiszabadítása érdekében több, korábban más forrásból finanszírozott beruházást is átsorolt a helyreállítási alap (RRF) terhére, köztük a Kvassay szivattyútelep második ütemét. A július végi kormányzati tájékoztatás szerint összesen mintegy 300 milliárd forint értékű projekt került át hazai vagy más uniós finanszírozás
Uniós pénzek Magyarország
Uniós pénzek Magyarország számára: a befagyasztott forrásokat felszabadító eljárások lezárultak, és milliárdos összegek érkezhetnek az országba. A fejlesztésekhez szükséges uniós támogatások újabb csatornái nyíltak meg.
A korábban jóváhagyott védelmi hitelkeretből fennmaradt pénzt is mozgósítaná az Európai Bizottság.
A Pénzügyminisztérium középtávú programja szerint 2027-től gyorsulhat a magyar gazdaság, 2030-ra pedig már 3 százalék fölötti növekedés a cél. A terv mögött uniós pénzek, beruházási fordulat, német konjunktúra, exportkapacitások és a hazai vállalati szektor átrendeződése áll – ugyanakkor több ponton nem derül ki, pontosan mely ágazatok és piacok adnák a következő évek növekedését.
Németország megkérdőjelezi, miért kellene több felzárkóztatási támogatást biztosítani azoknak az országoknak, amelyek nem vállalnak részt Kijev újabb finanszírozásából.
Gazdaság
Uniós forrásokból indítja újra a kormány a budapesti Diákváros-projektet, amely több ezer új kollégiumi férőhelyet és megfizethető lakást hozhat létre a Ráckevei-Duna partján. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Dan Jørgensen energiaügyi és lakhatási uniós biztossal járta be a területet, majd a megfizethető lakhatás bővítéséről és az ehhez szükséges uniós pénzekről tárgyaltak. A beruházás egy országos program első állomása lehet, a cél ugyanis az, hogy az állam végre aktív szereplők
A gyermekvédelmi törvény módosításával hozta összefüggésbe az európai uniós pénzek Magyarországra hozatalát a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szombaton Lakiteleken, a digitális polgári körök (DPK) első országos táborában.
Magyar Péter szerint Magyarország több fontos ügyben is eredményt ért el az EU-csúcson, és az uniós költségvetés elfogadását is feltételekhez kötötte.
Az energiaárak, az Európai Unió következő hétéves költségvetése és a Magyarországra kiszabott migrációs bírság is napirendre kerül a ma kezdődő uniós csúcson. Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban arról beszélt, hogy az energiaárak csökkentését nehezíti a tagállamok közötti vita a zöld átállás üteméről, a költségvetési tárgyalásokon pedig még hosszú alkudozás várható. Szerinte a magyar kormánynak lehet esélye növelni az országnak szánt uniós támogatásokat, de arra nem
Csaknem négy év után zárul le a héten a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás, és szabadulnak végre fel a zárolt uniós pénzek. Mire elég a következő bő egy év a pályázóknak? Miért szereznek a magyarok annyira kevés pénzt a közvetlenül lehívható forrásokból? Hogyan segíthetné Brüsszel ennek a felpörgetését? Petri Bernadett-tel, a közvetlen források lehívását segítő kormányzati szerv, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezetőjével beszélgettünk.
Jóváhagyták a Magyarországnak járó 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását és a modellváltott egyetemeket érintő korlátozások megszüntetését. Az Európai Unió Tanácsa ugyanakkor egyelőre nem zárta le a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárást.
Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az uniós pénzek védelmére – közölte még szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az uniós pénzek felszabadítása és az intézményi környezet javulása támogatja Magyarország hitelminősítését a Scope Ratings jelentése szerint. A hitelminősítő BBB besorolással, pozitív kilátással értékeli az országot, miközben a magas államadósságot és a jelentős kamatterheket továbbra is komoly kockázatnak tartja. Idén 1,8, jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Vontatottan haladnak a magyarországi reformok. Pedig Magyar Péter számára döntő siker lenne, ha teljesíteni tudná az uniós pénzek hazahozatalára tett ígéretét - írja a berlini Tageszeitung.
Újabb hitelre lehet szüksége az államnak az uniós forrásokból megvalósuló beruházások előfinanszírozásához, ezért külső finanszírozás is szóba kerülhetett Erdőbényén.
Az Európai Bizottság nem keltheti azt a benyomást, hogy pusztán azért változtatott a szabályokon, mert most egy szimpatikusabb kormány került hatalomra. Ugyanilyen komoly veszélyt jelentene viszont ennek az ellenkezője, ha Magyarország valóban végrehajtja a brüsszeli követelményeket, akkor a pénzek további visszatartása azt a benyomást kelthetné, hogy az ún. feltételességi mechanizmus kevésbé az európai értékek védelmét szolgálja, sokkal inkább egyfajta politikai büntetési rendszert. Nemzetközi
Gazdaság
A kormány jóváhagyta Magyarország projektjavaslatait az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2026-os CEF2 Reflow pályázati kiírására – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számából. A listán vasúti fejlesztések, digitális közúti infrastruktúra, nehéztehergépjármű-töltők és a Budapest Airport katonai-polgári kettős felhasználású fejlesztése is szerepel. A projektek tervezett bruttó összköltsége közel 49 milliárd forint.
Gazdaság
Magyarországnak még másfél éve maradt arra, hogy felkészüljön az uniós támogatási rendszer 2028-tól várható gyökeres átalakulására, miközben a hazai vállalkozások lemaradása a közvetlen források világában sokszor már nem hónapokban, hanem években mérhető – mondta Petri Bernadett. Az MFOI Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor az új, 2028-2034 közötti közös uniós költségvetési rendszer több ponton kedvezőbb lehet Magyarországnak: nagyobb teret kaphatnak az ipari f
Gazdaság
Magyarországnak még másfél éve maradt arra, hogy felkészüljön az uniós támogatási rendszer 2028-tól várható gyökeres átalakulására, miközben a hazai vállalkozások lemaradása a közvetlen források világában sokszor már nem hónapokban, hanem években mérhető – mondta Petri Bernadett. Az MFOI Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor az új, 2028-2034 közötti közös uniós költségvetési rendszer több ponton kedvezőbb lehet Magyarországnak: nagyobb teret kaphatnak az ipari f