Döbbent vallomás az ügynökakták megnyitása előtt: Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész maga számolt be ügynökmúltjáról és beszervezésének tragikus körülményeiről.
Korniss Péter
Korniss Péter: a hazai hírportálok friss cikkei erről a témáról egy helyen, a legújabbal kezdve, folyamatosan frissítve.
Korniss Péter még az ügynökakták nyilvánosságra hozatala előtt kereste meg a Válasz Online-t, hogy ő maga mondhassa el a történetét.
Korniss Péter fotográfus, a Nemzet Művésze, Kossuth-, Balázs Béla-, Prima Primissima és Magyar Művészetért díjas, Pulitzer-emlékdíjas érdemes művész az ügynökmúltjáról beszélt a VálaszOnline-nak adott interjújában. A Pál fedőnéven jelentő fiatalember rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
Az ötvenes évek végén igent mondott a beszervezésre Korniss Péter, mert rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
Az állambiztonsági iratok megjelenése előtt döntött úgy, beszámol 1957 és 1966 közötti ügynökmúltjáról.
Ahogy sok ilyen szomorú sztorinál, itt sem fekete-fehér a kép.
Az sokszorosan elismert fotóművész azelőtt állt nyilvánosság elé a múltjával, mielőtt azt bárki a november 4-én megnyíló ügynökakták közül keresné elő. A legismertebb magyar fotográfus szégyenéről vallott, és reméli, hogy a történetem megértése megkönnyíti az ítélkezést és a megbocsátást.
A jövőre 90 éves művész a válaszonline-nak adott interjúban beszélt arról, hogy milyen körülmények között került kapcsolatba a titkosrendőrséggel.
Korniss Pétert, Magyarország első Kossuth-díjas fotográfusát 1957-ben, egyetemistaként szervezte be az állambiztonság. „Pál” fedőnéven tartották nyilván, miután – a letartóztatással és börtönnel való fenyegetése nyomán – aláírta az együttműködési nyilatkozatot. A fotográfus most, még az ügynökkartonok nyilvánosságra kerülése előtt maga beszélt a történtekről a Válasz Online-nak. Állítása szerint érdemi információkat nem adott át, 1963-ban pedig visszautasította az állambiztonság újabb megkeresés
Hosszú évekig szégyellte, hogy az ötvenes évek végén igent mondott a beszervezésre, a Pál fedőnéven jelentő Korniss rettegett attól, hogy hosszú időre börtönbe zárják.
A Válasz Online-nak arról beszélt, 19 évesen írt alá az állambiztonságnak, miután börtönbüntetéssel fenyegették. Jelentéseit újságpapírba rejtve adta át, aztán évtizedekig hallgatott a történtekről.
Életmód
Éveken át az állambiztonságnak dolgozott, állítása szerint kényszer hatására.
Belföld
Fenyegettek hosszú börtönnel, a kihallgató ordított velem, végül aláírtam – mondta a Kossuth-díjas fotóművész, aki maga állt elő a történetével.
Az első Kossuth-díjas fotográfus. A külföldön talán legismertebb magyar fényképész. Majdnem hatvan évvel ezelőtti első széki útja óta a mára eltűnt paraszti világ megörökítője. És „Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye. A jövőre 90 éves Korniss Péter még azelőtt kereste meg szerkesztőségünket, hogy mától online is elérhetővé váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeit nyilvántartó hatos kartonok.
Az Orbán-kormány vezető kultúrpolitikai intézete nyilatkozatot adott ki, melyben azt írják, számítanak „mind miniszterelnök úrra, mind kormányának tagjaira” kulturális életünk valamennyi rangos intézményének megőrzésében és támogatásában. Az aláírók közt van L. Simon László, Eperjes Károly, Ternovszky Béla és Korniss Péter is.