Anne Carson kanadai költő és író kapta a 2026-os irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön az elismerést megítélő svéd bizottság.
Nobel díj – 2026. október 8. 14:18 előtti hírek
A Nobel-díj témájú hírek több szálon futnak: szó esik az irodalmi és a közgazdasági díjról, Krasznahorkai László gyulai emléktábla-ügyéről, valamint a békedíjas María Corina Machadóról és Donald Trump norvégiai vitájáról.
2026. október 8. 14:18 előtti hírek Legfrissebb hírek
Anne Carson kanadai költő és író kapta meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Anne Carson kanadai költőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Műfordításai önálló irodalmi alkotásokként is értelmezhetők.
A kanadai költőnő épp Izlandon hallgatta a szelet, amikor felhívták a hírrel.
A Svéd Akadémia merész és invenciózus életművéért díjazta a kanadai költőt, amely a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszéd révén új formákat teremtett a kortárs irodalom számára.
A kortárs irodalmat meghatározó merész és invenciózus életművéért ítélték neki a kitüntetést. The post Anne Carson kanadai író kapta az irodalmi Nobel-díjat first appeared on 24.hu.
Megszületett a Svéd Akadémia döntése.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2026-ban az irodalmi Nobel-díjat a kanadai szerző kapta meg.
A kitüntetéssel 12 millió svéd korona jár.
Az AI-boom kockázatairól szóló vita többnyire a jövőről szól, Paul Krugman szerint viszont az egyik hatás már most látszik: az adatközpontokra, számítástechnikai eszközökre és szoftverekre fordított hatalmas összegek kiszorítják a gazdaság többi beruházását. A Nobel-díjas közgazdász szerint a fő csatorna a kamatszint, és a jelenség nem hipotetikus kockázat, hanem már zajlik.
Az aszimmetrikus szerves szintézis területén elért áttörő eredményeikért, a nemlineáris effektusok és az autokatalízis felfedezéséért ítélték oda a kitüntetést
Külföld
Henri B. Kagan és Szoai Kenszo kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Stockholmban. A felfedezés jelentőségéről Lente Gábor pécsi professzort, az MTA doktorát kérdezte az InfoRádió.
A kémiai Nobel eddigi legidősebb kitüntetettje John B. Goodenough, aki 97 évesen kapta meg 2019-ben az elismerést
Tudomány
Szerda reggel Kun Emma volt a vendége a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának. A Francis Halzennel dolgozó kutató elmondta, miért fontos az IceCube obszervatórium munkája, és hogy milyen felfedezésekre számíthat a tudományos közösség.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2026-os kémiai Nobel-díjat a francia Henri B. Kagan és a japán Kenso Soai kémikusoknak ítélte megosztva. A Nobel-bizottság az „aszimmetrikus szerves szintézisekben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” találta méltónak a két lutatót a tudományos világ legrangosabb elismerésére. A kiralitás, azaz a molekuláris jobb- és balkéz problémájának mélyebb megértése vitathatatlanul az egyik legnagyobb kémiai eredmény.
Egy százéves rejtély megoldásáért.
Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
Henri B. Kagan és Szoai Kenzó, mert megmutatták, hogyan jöhet létre úgynevezett homokiralitás, vagyis az a jelenség, amikor egy molekula két tükörképi változata közül egy kémiai reakcióban szinte kizárólag az egyik keletkezik.
Ők jöttek rá, hogyan alakulhatott ki az a különleges kémiai aszimmetria, amely az élővilágra jellemző.
Egy több mint egy évszázados rejtélyt oldottak meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2025-ben a kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Szóai Kenzó kapta meg.
Ezzel az év összes tudományos Nobel-díjának lett gazdája, az irodalomi, béke- és közgazdasági díjak nyerteseit azonban csak a következő napokban jelentik be. The post Évszázados rejtély megoldásáért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat first appeared on 24.hu.
Francis Halzen belga fizikus nyerte el a 2026-os fizikai Nobel-díjat az Antarktiszon létrehozott hatalmas detektorért, amely az űrből érkező, úgynevezett „szellemrészecskéknek” is hívott neutrínókat fogja be.
Magyar kutatókhoz, valamint hazai kutatási infrastruktúrához is kapcsolódik Francis Halzen, aki kedden elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést.
Thomas Pynchon évek óta az élbolyban.
Francis Halzen, a 82 éves belga fizikus egy köbkilométernyi antarktiszi jeget a világ legnagyobb neutrínódetektorává alakított. A távoli világegyetemből érkező „szellemszerű hírnökök” utáni kutatásáért kedden elnyerte a 2026-os fizikai Nobel-díjat.
A technofób ausztrál, a „szoknyás Csehov” vagy a feminista sci-fi királynője kapja-e a Nobelt a rocksztár külsejű európai férfiak regnálása után? Fogalmunk sincs, de bemutatjuk a legnagyobb esélyeseket.
Francis Halzen belga fizikus kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat a világegyetem legnehezebben tetten érhető részecskéinek megfigyeléséért, miután az antarktiszi jégtakaró mélyén épített ki páratlan műszeregyüttest.
Az IceCube segítségével a kutatók először tudták nagy energiájú neutrínókat távoli kozmikus forrásokhoz kapcsolni, új területet nyitva a neutrínócsillagászatban.
A neutrínók kutatásában elért eredményeit ismerték el a legmagasabb tudományos díjjal.
A belga Francis Halzen részecskefizikus és asztofizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat. Az Anktartiszon működő IceCube Neutrino Obeszrvatórium ötletgazdája és vezető kutatójának irányításával dolgozó konzorcium tagja Kun Emma is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, az MTA NüLab Lendület kutatócsoport vezetője. Őt kérdezte az InfoRádió.
Az orvosi-élettani díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta míg, a fizikai Nobel-díjat pedig Francis Halzen.
Észak-kaliforniai otthonában már a villanyt készült leoltani egy kimerítő munkanap után Karl Deisseroth, amikor közvetlenül éjfél után megcsörrent a telefonja Stockholm tárcsázásával.
Az asztrofizikus az antarktiszi jég mélyébe épített IceCube detektorral tette észlelhetővé a világegyetem legnehezebben megragadható szubatomi részecskéit
Han Kang prózája igazából líra, ami megremegteti a szívünket – állítja az irodalmi Nobel-díjas szerző magyarul frissen megjelent regényéről kritikusunk. A fehér könyv eredetileg 2016-ban jelent meg, ennek azonban nincs különösebb jelentősége, mert Han Kang a kétórás korában elhunyt nővére haláláról ír.
A Stanford Egyetem professzora reggel mondta el két kislányának és kamasz fiának a nagy hírt, amit természetesen kitörő öröm fogadott.
Szeptember végén jelent meg Horváth András Dezső második regénye, az Új tenger, mely a boldogság, a hűség és a pusztító szenvedély feloldhatatlannak tűnő dilemmáit boncolgatja. A sikeres első kötet után ismét személyes ihletésű könyv született, melyben az író kendőzetlen őszinteséggel mesél a modern ember érzelmi útvesztőiről.
A 2026-os fizikai Nobel-díjat Francis Halzen, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója nyerte el a nagyenergiájú neutrínók felfedezéséért, valamint az ezt lehetővé tevő, a Déli-sarkon található IceCube Neutrínó-obszervatórium megalkotásában játszott kulcsszerepéért - írta meg a Telex.
Külföld
Francis Halzen kapta az idei fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklásában ezt írta: „az IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásához és az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséhez való meghatározó hozzájárulásáért” érdemelte ki az amerikai Wisconsin Egyetem professzora. A kozmosz részecskegyorsítóit fogta be a „jégkockával”. A tudós a 80-as évektől kutatja a jelenséget.
Francis Halzen részecskefizikust az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért díjazzák.
Döntöttek.
A neutrínók kutatásáért Francis Halzen kapta az idei fizikai Nobel-díjat.
A díjat december 10-én adják át
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2026-os fizikai Nobel-díjat Francis Halzennek, a University of Wisconsin–Madison professzorának ítélte az IceCube Neutrinó Obszervatórium létrehozásában nyújtott úttörő szerepéért, valamint a nagy energiájú, asztrofizikai eredetű neutrínók felfedezéséért.
Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért.
A díjat Francis Halzen a Déli-sarkon felépített IceCube Neutrínóobszervatórium megálmodásáért és a nagy energiájú neutrínók vizsgálatáért kapta.
Francis Halzen kapta 2026-ban a fizikai Nobel-díjat. Az elismerést az űrből érkező rejtőzködő jelek befogásával érdemelte ki.
A családi kedves pillanatokról videó is készült.
Egy köbkilométernyi antarktiszi jéggel fogták be a világegyetem legrejtélyesebb részecskéit.
Kiderült, hogy 2026-ban melyik kutató érdemelte ki a tudományos élet legrangosabb kitüntetését, a Nobel-díjat, a fizika területén. The post Bejelentették a fizikai Nobel-díj idei nyertesét first appeared on 24.hu.
Egy amerikai és két német tudós kapta megosztva a 2026-os fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Munkásságuk többek között a vakság, a Parkinson-kór és a depresszió kezelésében jelenthet előrelépést.
A 2026-os fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az optogenetika úttörő kidolgozásáért ítélték oda. Három tudós osztozik egyenlő arányban a 12 millió svéd koronás elismerésen: Karl Deisseroth, a Stanford Egyetem professzora, Peter Hegemann, a berlini Humboldt Egyetem professzora, valamint Georg Nagel, a Würzburgi Egyetem professzora. A tudósok olyan molekuláris kapcsolót hoztak létre, amellyel fénysugárral képesek be- és kikapcsolni az élő agy egyes idegsejtjeit.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Georg Nagelt meglepte, milyen hamar elismerték az optogenetikai eljárást, amely egyelőre még csak egy páciensen segített.
Odaítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat, Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén a nagy pénzösszeggel járó tudományos kitüntetést. Az idei díjátadó különleges, mivel a rangos elismerés a díj alapításának 125. évfordulójára esik. Ennek alkalmából a díjazottak rekordösszegű, 12 millió svéd koronás pénzjutalmat kapnak. A Rekordösszeg jár idén a Nobel-díjakhoz, ők az orvosi kategória díjazottjai bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.
Az amerikai Karl Deisseroth már nem tudott aludni, miután felhívták, hogy nyert. Ehelyett inkább a gyerekeinek csomagolt tízórait. The post Aludni készült, amikor felhívták: Nobel-díjat nyert first appeared on 24.hu.
A fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseket jutalmazzák.
Elindult a 2026-os Nobel-hét, melynek során a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelenti az idei Nobel-díjak győzteseit. A bejelentések sora hétfőn kezdődött meg az orvosi Nobel-díj nyerteseinek bejelentésével.
A díjat december 10-én adják át
Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsády László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az
A 2026-os élettani-orvostudományi Nobel-díjat az optogenetika kifejlesztéséért ítélték oda, amely forradalmasította az agykutatást. Ez az innovatív módszer lehetővé teszi az idegsejtek működésének fénnyel történő szabályozását, így segít megérteni, hogyan alakítják az emlékek, érzelmek és viselkedések az agy működését.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Összeállítás az orvosi-élettani Nobel-díj eddigi kitüntetettjeiről:
Emlékek, érzések, viselkedésformák a górcső alatt.
Emlékek, érzések, viselkedésformák a górcső alatt.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel nyerte el a 2026-os élettani vagy orvosi Nobel-díjat. Munkájukból született meg az optogenetika, amelynek segítségével sejtszintű pontossággal lehet be- és kikapcsolni az idegrendszer kiválasztott áramköreit, és közvetlenül vizsgálni azok szerepét.
A díjazottak felfedezték, hogyan érzékelik a fényt az algák, majd ebből fénnyel irányítható idegsejtkapcsolót fejlesztettek ki.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja az idei legrangosabb tudományos elismerést.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapták az elismerést.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel munkája segített kifejleszteni azt a módszert, amellyel idegsejteket egyenként lehet ki- és aztán újra bekapcsolni az élő aggyal végzett kutatások során.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Három kutató kapta megosztva a tudományos világ legnagyobb elismerését az orvostudomány területén. Felfedezéseik segítségével sokkal részletesebben lehet vizsgálni legbonyolultabb szervünk, az agy működését.
Bejelentették a 2026-os Nobel-díjak első nyerteseit, a hét további napjain pedig a többi díjazott kilétére is fény derül. The post Kiderült, kik kapják idén az orvosi Nobel-díjat first appeared on 24.hu.
Az idei orvosi és élettani Nobel-díj ezúttal három tudósnak járt: a legrangosabb tudományos elismerést Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel nyerte el az optogenetika felfedezéséért.
Október 5. és 12. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia
Hétfőtől egymás után érkeznek a bejelentések.
Október 5-én kezdődik a 2026-os Nobel-hét. A következő hét napban mind a hat kategória nyerteseit bejelenteik, de a díjak átadására még egy kicsit várni kell. The post Ma kezdik bejelenteni az idei év Nobel-díjasait first appeared on 24.hu.
Család, tudomány, fizika és Nobel-díj. Minden információ egyben a kvantumvilágok feltárásáról.