Stefan Hell bánsági sváb származású, Nobel-díjas fizikus olyasmit vitt véghez, amelyről korábban mindenki azt hitte, fizikailag lehetetlen. Lapunknak elárulta, miben rejlik eredményei jelentősége.
Nobel-díj – Tudomány hírek
A kalandos életű tudós karon lőtte magát az első világháborúban, Hitler személyesen rendelte el megölését és 70 évesen megtanult szörfölni.
Negyven éve, 1986. október 22-én halt meg Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg.
A főszerepet a Nemzeti Színháztól nemrég távozó Udvaros Dorottya játssza. A darab a kutató önéletrajzi könyve alapján készült, és a sikert megelőző évtizedek küzdelmeit mutatja be.
A premieren díszvendégként ott lesz a Nobel-díjas kutató is.
Két amerikai tudós, Robert E. Hall és Michael Woodford kapta megosztva az idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat.
Igazán különleges családi pillanatot örökítettek meg arról, ahogy Karl Deisseroth amerikai tudós bejelenti a három gyermekének, hogy elnyerte a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat. A megható felvétel azóta a nyilvánosság elé is került.
Tudomány
Különleges atomok és egy tudományos áttörés.
Az aszimmetrikus szerves szintézis területén elért áttörő eredményeikért, a nemlineáris effektusok és az autokatalízis felfedezéséért ítélték oda a kitüntetést
Tudomány
Szerda reggel Kun Emma volt a vendége a Kossuth Rádió Felkelő című műsorának. A Francis Halzennel dolgozó kutató elmondta, miért fontos az IceCube obszervatórium munkája, és hogy milyen felfedezésekre számíthat a tudományos közösség.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2026-os kémiai Nobel-díjat a francia Henri B. Kagan és a japán Kenso Soai kémikusoknak ítélte megosztva. A Nobel-bizottság az „aszimmetrikus szerves szintézisekben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért” találta méltónak a két lutatót a tudományos világ legrangosabb elismerésére. A kiralitás, azaz a molekuláris jobb- és balkéz problémájának mélyebb megértése vitathatatlanul az egyik legnagyobb kémiai eredmény.
Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
Ők jöttek rá, hogyan alakulhatott ki az a különleges kémiai aszimmetria, amely az élővilágra jellemző.
Egy több mint egy évszázados rejtélyt oldottak meg.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2025-ben a kémiai Nobel-díjat Henri Kagan és Szóai Kenzó kapta meg.
Ezzel az év összes tudományos Nobel-díjának lett gazdája, az irodalomi, béke- és közgazdasági díjak nyerteseit azonban csak a következő napokban jelentik be. The post Évszázados rejtély megoldásáért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat first appeared on 24.hu.
Magyar kutatókhoz, valamint hazai kutatási infrastruktúrához is kapcsolódik Francis Halzen, aki kedden elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést.
Francis Halzen, a 82 éves belga fizikus egy köbkilométernyi antarktiszi jeget a világ legnagyobb neutrínódetektorává alakított. A távoli világegyetemből érkező „szellemszerű hírnökök” utáni kutatásáért kedden elnyerte a 2026-os fizikai Nobel-díjat.
Az IceCube segítségével a kutatók először tudták nagy energiájú neutrínókat távoli kozmikus forrásokhoz kapcsolni, új területet nyitva a neutrínócsillagászatban.
A neutrínók kutatásában elért eredményeit ismerték el a legmagasabb tudományos díjjal.
A belga Francis Halzen részecskefizikus és asztofizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat. Az Anktartiszon működő IceCube Neutrino Obeszrvatórium ötletgazdája és vezető kutatójának irányításával dolgozó konzorcium tagja Kun Emma is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, az MTA NüLab Lendület kutatócsoport vezetője. Őt kérdezte az InfoRádió.
Az asztrofizikus az antarktiszi jég mélyébe épített IceCube detektorral tette észlelhetővé a világegyetem legnehezebben megragadható szubatomi részecskéit
A díjat december 10-én adják át
A neutrínók kutatásáért Francis Halzen kapta az idei fizikai Nobel-díjat.
Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért.
Döntöttek.
Egy köbkilométernyi antarktiszi jéggel fogták be a világegyetem legrejtélyesebb részecskéit.
Francis Halzen kapta 2026-ban a fizikai Nobel-díjat. Az elismerést az űrből érkező rejtőzködő jelek befogásával érdemelte ki.
Kiderült, hogy 2026-ban melyik kutató érdemelte ki a tudományos élet legrangosabb kitüntetését, a Nobel-díjat, a fizika területén. The post Bejelentették a fizikai Nobel-díj idei nyertesét first appeared on 24.hu.
Georg Nagelt meglepte, milyen hamar elismerték az optogenetikai eljárást, amely egyelőre még csak egy páciensen segített.
Az amerikai Karl Deisseroth már nem tudott aludni, miután felhívták, hogy nyert. Ehelyett inkább a gyerekeinek csomagolt tízórait. The post Aludni készült, amikor felhívták: Nobel-díjat nyert first appeared on 24.hu.
Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsády László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az
A díjat december 10-én adják át
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Összeállítás az orvosi-élettani Nobel-díj eddigi kitüntetettjeiről:
Emlékek, érzések, viselkedésformák a górcső alatt.
Emlékek, érzések, viselkedésformák a górcső alatt.