Várhatóan kedden dönt a parlament az államfő második legfőbbügyész-jelöltjéről. Fejes Péterről anélkül szavaz az Országgyűlés, hogy egyetlen bizottság is meghallgatná. A Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban az ügyészség morális válságáról és arról beszél, hogy a megfelelő vizsgálatok után az összes olyan aktát leporolnák, amelyeknél rendelkezésre állnak a bizonyítékok, az eljárás folytatása vádemeléshez is vezethet, de ez eddig valamilyen okból elmaradt.
Válasz Online: Belföld
Belföld
Újabb válasz érkezett Melléthei-Barna Márton lapunkban megjelent vitaindító írására, amelyben a tiszás képviselő az ügyvédek NER-bűnökben viselt felelősségéről írt. Gerő Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért (ÜDE) Egyesület elnöke szerint ügyvédi magatartási kódexre van szükség, amely a közszféra tipikus élethelyzeteire kellően konkrét szempontrendszert tud meghatározni, s egyik oldalról segítséget jelent a jóhiszemű jogi képviselőknek, másrészt a fegyelmi felelősség alapjául i
Az óellenzék elutasítása, civilek beemelése a politikába, intenzív terepmunka és egy-két üzenet középpontba állítása: a vasárnap Aleksandar Vučićot legyőző szerb ellenzék stratégiája sok ponton emlékeztetett a Tisza áprilisi győzelmére. Az egyetemista listát bázisdemokrata módszerekkel állították össze, alighanem övék a világ legképzettebb politikusi garnitúrája: a 250 jelöltből 160-nak van doktori fokozata.
Belföld
Új VITUKI-t, vagyis egy szakpolitikát szolgáló vízgazdálkodási kutatóintézetet hoznának létre, a civil vízőrzőket anyagilag is támogatnák, október 31-én pedig jön a vízgazdálkodási törvényre tett első módosítási javaslatcsomag, mely a reménybeli téli-tavaszi többlet csapadékvizek táji megőrzését szolgálja – mondja a Válasz Online-nak adott exkluzív interjúban Kelemen Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyért és klímapolitikáért felelős államtitkára és Horváth Balázs vízügyi helye
Belföld
Magyar Péter miniszterelnök 2026 augusztusában azt nyilatkozta, hogy nincs az ’56-os forradalom 70. évfordulójához méltó és alkalmas emlékhely Budapesten. Szerinte a 70. évfordulón jó lett volna egy új, nagyszabású emlékhelyet avatni, de annak tervét az Orbán-kormány elmulasztotta előkészíteni. Valóban hiányzik egy újabb ’56-os emlékmű? És mi a helyzet a meglévőkkel? Boros Géza művészettörténész, a rendszerváltás utáni magyar emlékműszobrászat egyik legelismertebb szakértője nagyívű áttekintéséb
A napokban tanulók sokasága ismerkedhetett meg Markovics Antal történetével, aki kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé 1956-ban. Markovics történetét lapunk mutatta be tavaly, most pedig része lett a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített felső tagozatos foglalkozástervnek. Középfokú oktatásban pedig a Láthatatlanok című, online verzióban szintén lapunkban debütált dokumentumfilmet ajánlja a minisztériumi anyag.
Belföld
A Portfolio vezető elemzője szerint a Tisza-kormányba vetett bizalom miatt az állam likvid pénzügyi tartalékai történelmi csúcson vannak, az ország finanszírozhatósága óriásit javult. A szakember szerint ugyanakkor az új költségvetés nagyobb része csak átrendezés, és rengeteg tartalék lehet a túlárazott közbeszerzések levágásában, illetve a régiós szinten nagyon magas államadósságszint csökkentésében.
„Nem szelektálhatunk titok és titok között aszerint, hogy ki az ügyfél vagy az ellenfél. Az ügyvéd nem tájékoztathatja a nyilvánosságot arról, ki az ügyfele. Az állami és önkormányzati szerv azonban köteles arra, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot ügyvédi megbízásairól” – írja a Válasz Online-nak küldött vitacikkében Hidasi Gábor ügyvéd. Az írás a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke, Melléthei-Barna Márton lapunkban megjelent felvetéséhez fűz kommentárt.
Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megn
Korrekt, alapos, nagy munkabírású, rendkívül felkészült ügyész – így jellemezték a Válasz Online-nak a legfőbb ügyészi cím jelöltjét azok a jogászok, akik karrierjének legfontosabb ügyeiben bíróként vagy ügyvédként találkoztak vele. A köztársasági elnök a 65 éves Fejes Péter nyugalmazott címzetes főügyészt jelölte a legfőbb ügyészi pozícióra, akinek személyéről rövidesen döntés is születhet a Tisza-frakcióban. Baka András második jelöltje pártoktól független, a Polt Péter által 21 éven keresztül
Politikailag érthető és elfogadható a Tisza-kormány vagyonadó-terve, de nem az általa nyert 200 milliárd forint körüli pluszbevétel menti meg a költségvetést, ahhoz az állami újraelosztáshoz kellene érdemben hozzányúlni – hangzik el a Válasz Podcast legújabb adásában, melynek vendége Antall György, az Apelso vagyonkezelő igazgatósági tagja és Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó vezérigazgatója. Adásunk megjelenésekor még tart az adóterv társadalmi vitája, ezért meghívott szakértőink végső ja
Melléthei-Barna Márton ügyvéd, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, valamint a Törvényalkotási Bizottsága tiszás alelnöke lapunknak küldött írásában a közpénzek kicsatornázásának egyik eddig keveset emlegetett szeletét: az államot megkárosító szerződésekben szerepet vállaló ügyvédek, jogászok, tanácsadók felelősségét vizsgálja. „Az ügyvéd nem egyszerű »jogi szolgáltató«, akinek az a dolga, hogy az ügyfél által kigondolt célhoz minden körülmények között megtalálja a formailag
Sokan úgy vélték, Orbán Viktor belökte a busz alá Hankó Balázst azon a videófelvételen, amelyen a korábbi miniszterelnök „megfejti” az NKA-ügyet. Eszerint a miniszter nem adott pénzt a „liberálisoknak”, és ha „a keresztény kormány keresztény kultuszminiszterét letartóztatják, az egy kulturális háborúnak az eredménye, nem pedig gazdasági visszaélésé”. Pedig bizonyos értelemben az üzenet még az NKA-ügynél is súlyosabb: benne van az elmúlt 16 év vezérfonala. Hatalmas erők dolgoztak azon, hogy az ab
Nem sok kérdésben értett egyet Csáki Judit, a Revizor színikritikusa és L. Simon László korábbi államtitkár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Már abban sem, mi volt a Magyar Művészeti Akadémia szerepe a NER időszakában: pártpolitikai, de legalábbis ideológiai fellegvár volt-e, vagy nyitott művészeti központ? Be kell-e szántani? Kinek lenne attól jobb? Miben tévedett L. Simon szerint Orbán Viktor? Parázs vita a Válasz Podcastban! Műsorvezető: Stumpf András.
Végre érdemben megszólalt Gajdos László az erdők ügyében. Az elmúlt hetekben nagy port kavart, hogy a minisztérium nem hosszabbította meg a védett állami erdőben szeptember 30-án lejárt fakitermelési moratóriumot, és döntésére világos magyarázatot sem adott. Most az indokok legalább ismertté váltak, a környezetvédelmi tárca fokozatos átállást és cselekvési tervet ígér.
Hamarosan bárki böngészheti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött hálózati nyilvántartásokat, adatokat. Papp István, a levéltár tudományos főosztályvezetője a november negyedikéig még nem publikus, de már működő, az ÁBTL munkatársai számára hozzáférhető keresőfelületből kiindulva a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldvár példáján keresztül mutatja be az állambiztonság működését, az ügynökök beszervezésének logikáját. A szakember arra is javaslatokat tesz, hogyan do
Egy főként romákat segítő civilszervezet, a Világítani Fogok Egyesület kér segítséget a további működéshez, miután az állam hónapokig nem küldte meg a működésükhöz szükséges összeget. A pénz végül megjött, de a csúszás mögött hatalmas dilemma áll: mit kezdjen az új kormány az uniós átlag harmadára sorvasztott segélyrendszerrel, és az egyházi civilszervezeteknek kiszervezett állami feladatokkal? A Válasz Online Kerecsenden nézte meg, hogyan léptek a civilek az állam helyére.
Elsőként a Válasz Online írta meg, hogy két lokálpatrióta civil szervezet, a Gellérthegyvédő Egyesület és a Szentimrevárosért Mozgalom kezdeményezte a kormánynál, hogy a Villányi út 11-13. sz. alatti volt Pártiskola épületét helyezzék ideiglenes műemléki védelem alá. A karakteres későmodern épületet bontás fenyegeti, helyén 140 lakásos óriástömb épülne. Most jó hírről számolhatunk be: az épület egy évre ideiglenes védelmet kapott.
Nagy Márton nyár óta Svájcban él, egy zürichi befektetési banknak dolgozik – értesült több forrásból a Válasz Online. Úgy tudjuk, a volt nemzetgazdasági miniszter szűk körben egyértelművé tette: végleg szakított a magyar politikával, az ellenzékivé vált Fidesz vezetőivel sincs élő kapcsolata. Pedig egyértelműen ő volt a Tiborcz-pénzelés kulcsembere az előző kabinetben, ráadásul a családjához köthető érdekeltségek lényegében összeépültek az Orbán-vő gazdasági holdudvarával.
Exminiszterek Magyarországon példátlan letartóztatása; átláthatatlan ügyészségi kavarások; pártutasításra manipulált fideszes közvélemény-kutatások – ezekről szól a Válasz Podcast friss belpolitikai műsora. Különbözik-e Hankó Balázs és Seszták Miklós ügye? Mi az Alapjogokért Központ valódi bűne? Mit csinált rosszul Baka András a legfőbb ügyész jelölésekor? Mennyire vehető komolyan Mráz Ágoston Tiszát alulmérő kutatásai miatti bűnbánata?
Cikkünkben külügyi államtitkár, külügyi bizottság-tag kormánypárti képviselő és még jónéhány, névtelenséget kérő forrás segítségével világítjuk meg az Orbán Anitáék előtt álló problémák összetettségét. Elérhetetlen Szijjártó, furcsa BYD-felkészítő, Magyar–Zelenszkij-találkozót keresztülhúzó brit uralkodó, konstruktív KDNP-s politikus. És a továbbra sem fekete–fehér diplomáciai világ. Exkluzív háttér.
Lezárult egy közel negyedszázados korszak a magyar emlékezetpolitikában: Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. A Terror Háza és a körülötte lévő intézethálózat eleve kultúrharcos célokra, a Fidesz ideológiai bázisaként jött létre, ahol a 20. századi totalitárius diktatúrákra való emlékezés keveredett a direkt politizálással. A mostani lépés esélyt ad arra, hogy az legyen, aminek ténylegesen lennie kell: tisztességes, szakmai alapokon áll
Belföld
Úgy rombolt, hogy semmit sem épített – indokolja Lőrinczy György, szerinte miért kellene távoznia Vidnyánszky Attilának. Lőrinczy, aki a múlt héten pályázta meg a Madách Színház igazgatói posztját, a Válasznak cáfolja, hogy Lázár János vagy éppen Balog Zoltán embere lett volna a Fidesz-kormányzás idején, s úgy véli: belőle azért lehetett annak idején színházi döntnök és NKA-főnök, mert időlegesen éppen a kultúrkampf-ellenes vonal kerekedett felül a kormányban. Így lett ő – ahogy fogalmaz – a lib
A szakmai szempontokat érvényesítő állandó kollégiumok megmaradásának az ára volt egy olyan, „nemzeti identitást erősítő” ideiglenes kollégium létrehozása 400 millió forinttal, amely Bayer Zsoltnak is adott hárommilliós alkotói támogatást 2020-ban – mondja Lőrinczy György. A Molnár Áron által kirobbantott NKA-botrány legújabb hullámának háttere: hogyan kaphatott állami kultúratámogatást egy csokor fideszes publicisztika?
Belföld
Működőképes az ügyészség vagy sem? Ha igen, mire jó a vagyonvisszaszerzési hivatal? Mi dolga lenne a Varga Mihály vezette Nemzeti Banknak Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Matolcsy Ádám ügyeiben? Baka András tényleg Polt Péter jobbkezét jelölte legfőbb ügyésznek? Ami pedig a legtöbbeket érintő kérdés: megállnak-e az ügyek a kishalaknál, netán van esély a bálnavadászatra is? Akik válaszolnak: Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója és Bódis András, a V
Három fordulópont hosszú távú társadalmi hatásai miatt lett a magyarság olyan, amilyennek ma látjuk: Mohács, Trianon és az orosz megszállás – állítja Gyurgyák János. Az eszmetörténész, az Osiris Könyvkiadó vezetője öt évet szánt arra, hogy megírja „Magyarország oknyomozó történetét”, amelyben feltárja, „milyenek vagyunk, és mitől is lettünk olyanok, amilyenek vagyunk”. A most megjelenő könyv, a Kompország nyomán arról is kérdeztük, hogy Századvég-alapítóként, a régi szakkollégiumi nemzedék képvi
A palackvisszaváltás környezetvédelmi sikertörténet, Budapesten azonban több ezer embert eltartó informális munkaerőpiac alakult ki körülötte, és felszínre került egy régebbi szociális és drogkrízis is. A vita mélyén kétféle szolidaritás ütközik: a legelesettebbek megélhetésének és méltóságának védelme, illetve a városlakók igénye a tiszta és biztonságos közterekre.
„Személyében olyan professzoreszmény (egyik utolsó?) képviselője távozott, aki felett mintha nyomtalanul múltak volna el a kommunizmus évtizedei. Szertartásos volt, ódivatúan udvarias, barátságos, de sohasem fraternizált. Hitt abban, hogy az egyetemnek küldetése van, a tudás palotája az, a szellemi finomságokkal egyre kevésbé törődő korban” – írja a Válasz Online-nak küldött személyes hangvételű nekrológjában Ablonczy Balázs történész az életének 85. évében elhunyt Kósa László történész-néprajzk
Az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetének egyetlen tartósan sikeres hagyománya a nemzeti liberalizmus, amely a reformkortól Tisza Kálmán és Tisza István kormányzásán át Antall Józsefig, sőt a korai Fidesz-ciklusokig több korszak vezéreszméje volt. A Tisza kormányra kerülésével ismét meghatározó szereplő a magyar politikában egy olyan alakulat, amely igyekszik összeegyeztetni a nemzeti identitást, a nyugati orientációt, az alkotmányos államot a gazdasági-társadalmi szabadsággal.