Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya 200,6 milliárd forint volt, 138,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az első tíz havi deficit 5462,5 milliárd forint volt - jelentette szerdán kiadott gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Költségvetési hiány
A költségvetési hiány témájában a hírek a 2027-es költségvetésről szólnak: a javaslat 4,9 százalékos hiánycéllal számol, a Költségvetési Tanács egyhangúlag nem emelt ellene kifogást, a kockázatokra viszont felhívta a figyelmet.
Az októberi számok további javulást mutatnak.
Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya 200,6 milliárd forint volt, 138,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az első tíz havi deficit 5462,5 milliárd forint volt - írja gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium.
Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya 200,6 milliárd forint volt, 138,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az első tíz havi deficit 5462,5 milliárd forint volt – közölte gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
Öt visegrádi és kelet-közép-európai költségvetési tanács elnöke ült egy asztalhoz Budapesten. Egyetértettek abban, hogy a térség államháztartásait nem annyira a külső sokkok, hanem sokkal inkább a hiányzó politikai akarat, a kevéssé követhető uniós szabályok és a rövid politikai időhorizont viszi zsákutcába. A megoldást a nyíltabb közbeszédben és az erősebb nemzeti fiskális tanácsokban látják.
Magyar Péter bejelentette, hogy a Költségvetési Tanács egyhangúlag, kifogás nélkül jóváhagyta a 2027-es költségvetést, amely 4,9%-os hiánycéllal számol.
A 2027. évi költségvetés a GDP 4,9 százalékára csökkenti az államháztartási hiányt a 2026. évi 7,5 százalékkal szemben, a péntek éjszaka az Országgyűlés elé beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásának mellékletei szerint. Az indoklás szerint az egyszeri tényezők kiesése és a külső hatások együtt a GDP 1,4 százalékával javítják az egyenleget.
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést: a Tisza-kabinet első saját büdzséje szerint a központi költségvetési alrendszer bevételei 42 484,9 milliárd, kiadásai 47 587,6 milliárd forintot tesznek ki, ami 5102,7 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A dokumentum önmeghatározása szerint „a 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése”. A benyújtást a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat előzte meg, a Költségvetési Tanács pedig nem emelt alapvető kifogást a tervezet ellen, d
Egyhangú döntéssel engedte át a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezetét a Költségvetési Tanács, ám az elért egyensúlyi pálya mögött komoly feltételek és lefelé mutató kockázatok húzódnak meg. A független testület állásfoglalása négy önálló fejezetben világít rá az államháztartási hiány lefaragásának hátterére, a növekedési várakozásokra és a nemzetközi kötelezettségekre.
Mikor vezetik be az eurót? A Fitch szerint 2032 reális lehet, de a magas költségvetési hiány és az infláció miatt csúszhat az átállás.
Egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a Költségvetési Tanács a 2027-es költségvetési törvényjavaslat tervezete ellen. A testület elfogadhatónak látja a 2,4 százalékos növekedési és a 4,9 százalékos hiánycélt, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja a deficit 3 százalék alá szorítását, és külön kockázatként jelölt meg egy felülről nyitott költségvetési tartalékot.
A világgazdasági környezetben kockázatokat lát, és jövőre is szükségesnek tartaná a hiány három százalék alá csökkentését, de nem emelt kifogást a Költségvetési Tanács.
A Költségvetési Tanács véleményezte a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezetét, és egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást ellene. A hiánycélt összességében megalapozottnak találták, noha megjegyezték, hogy a teljesülése nagyban függ egyes megtakarítások szigorú végrehajtási kontrolljától. A zöld célok terén hiányolták a részletességet, mivel szerintük a fenntarthatósági szempont leginkább csak a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnál, valamint az Élő Környezetért Fele
Gazdaság
A középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési program 2030-ra 3,1 százalékos gazdasági növekedést, 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, 2,5 százalékos inflációt és a GDP-arányos államadósság - az idei 77,5 százalékról - 74,9 százalékra csökkentését vetíti előre.
A Pénzügyminisztérium közzétette a középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programot. A tervezet 2030-ra 3,1 százalékos gazdasági növekedést, 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, 2,5 százalékos inflációt és a GDP-arányos államadósság - az idei 77,5 százalékról - 74,9 százalékra csökkentését vetíti előre. De mikor teljesítjük az eurózóna feltételeit? Ez is szerepel a dokumentumban.
Nagy feladatra vállalkozik a kormány: úgy akarja jelentősen lefaragni a költségvetési hiányt, hogy közben ne kelljen megszorításokat bevezetnie, és a gazdaság lendülete se törjön meg. A Pénzügyminisztérium a középtávú tervében részletezte, hogyan képzeli el ezeknek a céloknak az összehangolását.
A tervek szerint az infláció jövőre gyorsulni fog, a költségvetési hiányt pedig az euró bevezetése érdekében 2030-ra 3 százalék alá szorítják.
Három százalék alatti hiány, három százalék feletti növekedés - ezt célozza a Pénzügyminisztérium ma megjelenő középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programja. Barabás Gyula, a PM államtitkára a Portfolio-nak elmondta: a cél a termelékenység dinamizálása, amihez a kormány a költségvetési stabilitás mellett a versenyhelyzet helyreállításával, a NER lebontásával, a gazdasági erőforrások piaci alapú elosztásával járulhat hozzá. A tervezett hiánycsökkentési pálya bemutatása után az euróbeveze
Magyarország néhány éven belül bevezetheti az eurót, ehhez azonban tartósan csökkenteni kell a költségvetési hiányt, teljesíteni kell az uniós gazdasági feltételeket, és legalább két évet el kell tölteni az euró előszobájának számító árfolyam-mechanizmusban.
A fejlett kötvénypiacokon már minden szem az EKB és a Fed ezen a héten esedékes kamatdöntő ülései felé fordult. Az amerikai 10 éves hozam továbbra is 5% közelében táncol, míg a német 10 éves a szeptember végén látott 3,6% feletti szintről 3,35% környékére süllyedt. A francia 10 éves hozam az utcai zavargások és a magas költségvetési hiány okozta aggodalom közepette is esett, így újra kevéssel 5% alatt van.
Magyarország legkorábban 2032-ben vezethetné be az eurót a Fitch Ratings kedden reggel megjelent elemzése szerint, amennyiben sikerül tartósan csökkenteni a költségvetési hiányt, és az ország 2029-ben csatlakozik az ERM II árfolyam-mechanizmushoz.
A 2027-es költségvetési terv egyszerre ígér nagy lépést az euróbevezetés felé és jelentős többletkiadásokat a bérekre, a nyugdíjakra és a jóléti szolgáltatásokra. A 4,9 százalékos...
A vártnál harmadával lett nagyobb az utolsó teljes kormányzati év költségvetési hiánya, ami gazdasági stagnálással párosult.
Egyre súlyosabb társadalmi és politikai válsággal néz szembe Franciaország, ahol a hétvégi tömegtüntetések után újabb országos megmozdulásokat hirdettek a szakszervezetek és a tiltakozó csoportok. A szombati demonstrációkon a hivatalos adatok szerint 410 ezren vettek részt, miközben 70 ezer rendőr próbálta megakadályozni az egy héttel korábbi zavargások megismétlődését. Emmanuel Macron elnök mozgásterét a súlyos költségvetési gondok és a parlamenti többség hiánya is korlátozza, miközben október
Egyszeri kiugró teljesítmény lesz a hiánycsökkentés, vagy hosszabb távon is tarthatók a számok?
A Fitch Ratings értékelése szerint Magyarország 2027-es költségvetési tervezete és középtávú hiánycéljai összhangban vannak az euró 2030-as bevezetésének céljával, ugyanakkor kockázatokat látnak a konszolidáció végrehajtása terén, és a kormányzati célnál magasabb hiánnyal számolnak jövőre – közölte honlapján a hitelminősítő.
A magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezete és a középtávú államháztartási hiánycélok összeegyeztethetők azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit – áll a Fitch Ratings Londonban bemutatott új helyzetértékelésében.
A Fitch szerint a magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezete és a középtávú államháztartási hiánycélok összeegyeztethetők az euróövezeti csatlakozás feltételeivel.
A magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezetét és a középtávú államháztartási hiánycélokat is vizsgálták.
A hitelminősítő valamivel nagyobb költségvetési hiányt vár 2027-re, mint a kormány, kockázatokat és bizonytalanságokat azonosított a kabinet terveiben, de elérhetőnek látja 2030-ra a 3 százalék alatti hiányt. A bóvli fölött tántorgó minősítés változtatásának irányát az fogja meghatározni, a kormány mennyire képes végrehajtani a 2027-es költségvetést, tehát érdemi minősítési lépés idén decemberben még nem, legkorábban jövő tavasszal, de inkább jövő télen esedékes.
A magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezete és a középtávú államháztartási hiánycélok összeegyeztethetők azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit – áll a Fitch Ratings Londonban bemutatott új helyzetértékelésében.
Az euróbevezetéssel kapcsolatban nagyon jelentős változás következett be Magyarországon kevesebb, mint egy év alatt. Míg 2026 áprilisa előtt sokaknak lehetett az a benyomása, hogy beláthatatlanul messze járunk a közös pénz átvételétől, aközben pár hónap alatt eljutottunk oda, hogy a piaci szereplők gyakorlatilag a 2030-as évek eleji, sikeres euróátvételt árazzák. Ebben a cikkben arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg abszolút a figyelem középpontjában lévő költségvetési hiánylefara
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt.
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt.
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása, amelyet azért terjesztett be a kormány, hogy biztosítsa az átláthatóságot, illetve átvezesse a felelős közpénzügyi gazdálkodással elért változásokat, amelyekkel 7,5 százalékra mérsékli a kormányváltás nélkül a GDP 8,3 százalékára prognosztizált hiányt.
Gazdaság
Az Európai Unió vezetői november 26–27-én rendkívüli csúcstalálkozón egyeztetnek arról, hogyan fedezzék Ukrajna 2027-es, mintegy 70 milliárd eurós finanszírozási hiányát – derítette ki a Reuters az előkészítésben részt vevő uniós tisztviselők tájékoztatásából. A csúcstalálkozón az EU következő, 2028–2034-es többéves költségvetési keretéről is tárgyalnak.