Az új leánycéget is az anyavállalat tulajdonos-vezérigazgatója irányítja.
hvg.hu: Tech
Az e-kereskedelem, az akkumulátoripar és a külföldi expanzió is átsegítheti a logisztikai ágazatot azon a megtorpanáson, amelyet a gazdaság stagnálása okozott, az akkuk tárolásának szabályozatlansága azonban aggodalomra adhat okot.
A Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója óva intene minden szülőt attól, hogy előre betanult szövegekkel küldjék gyermekeiket a szóbeli felvételire. Molnár Péter arról is beszélt a HVG-nek, hogy mit keresnek egy diákban a felvételi során, és hogyan viszonyulnak az iskolában a mesterséges intelligencia használatához.
Jócskán csökkenő darabszám mellett koncentrálódik az okosmobilos piac. Van feljebb és van lejjebb is.
Ha egy cég embereket alkalmaz, hogy bevételt tudjon termelni, akkor az állam pénzhez jut a fizetések után: adókkal, járulékokkal terheli meg a munkaadót és a munkavállalót is. Ez világszerte világos, arra viszont mindenhol csak keresik a választ, mi történjen akkor, ha a munka egy részét mesterséges intelligenciával végeztetik el.
Hozzáadhat, de nem mindenhez kell AI.
A kínai demográfiai válság és Hszi Csin-ping álma fűti a robotforradalmat. Az USA tartja a lépést.
Rég látott szintre emelkedett az államkötvények hozama, ami drágítja a hitelfelvételt a nyakig eladósodott kormányok számára, amelyeknek a pénzért meg kell küzdeniük az AI-lázban élő cégekkel is.
Az AI-világ látnokának kiáltották ki a Szilícium-völgyben a német származású Leopold Aschenbrennert, aki pénzpiaci tapasztalat nélkül indított befektetési alapot, ám az rövid szárnyalás után összeomlott.
Kínában egyszerűen nem téma, hogy az elszabadult mesterséges intelligencia megsemmisítheti az emberi civilizációt, amihez a kommunista rendszer és a mindenható kormány, az AI-fejlesztés sajátos iránya és még a kíaniaknak a nyugatitól nagyon különböző hitvilága is hozzájárul. De azért az utóbbi hónapokban Peking is elővigyázatosabbá vált.
Az AI-kütyük – különösen az okosszemüvegek – még a mobiloknál is nagyobb kihívást jelentenek a magánélet védelme terén. A technológiák előbbre járnak, mint az adatvédelmi szabályozás.
Az AI nem egyszerűen új szoftver, hanem új fogyasztási forma: kvótázott, mérhető, vállalati platformokon keresztül elérhető gondolkodássegítség. A döntő kérdés az, hogy milyen kognitív tőkével, milyen kontrollal és milyen közös szabályokkal használjuk.
Korábban ismeretlen terep, alakuló törvények: bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. A technológiai átállás minden munkahelyen nehéz folyamat – de már látszanak az irányok, amiket érdemes követni.