Strukturálatlan, ömlesztett adatállományt kaptak meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Amikor az adatokat szeparálták, a hatvanezerből 164 esetben rossz helyre került egy kód.
ÁBTL
Az ÁBTL-ről szóló hírek középpontjában az ügynökaktákban tévesen ügynökként feltüntetett 164 ember áll, emiatt a főigazgató, Cseh Gergő Bendegúz felajánlotta lemondását, a hibát pedig az adatformátum és kódhibák okozták.
Az ÁBTL főigazgatója szerint a mágnesszalagos adatokat csak október elején kapták meg. A NAIH hivatalból hatósági eljárást indít.
Felajánlotta a lemondását Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői rendkívüli, nyílt ülésén. Mi történt? Felajánlotta a lemondását Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői rendkívüli, nyílt ülésén, számolt be a Telex. Cseh Gergő Bendegúz azután mondott le, hogy múlt héten…
Cseh Gergő Bendegúz kijelentette: fel sem merült bennük a szándékosság, és ismételten elnézést kért az ártatlanul érintett állampolgároktól
Váratlanul érte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL), hogy október 5-én strukturálatlanul kapták meg a mágnesszalagok anyagait az Alkotmányvédelmi Hivataltól, de bíztak abban, hogy a rendelkezésükre álló informatikai eszközökkel a törvényben rögzített november 4-ei határidőig el tudják végezni az adatok feldolgozását. Erről Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója beszélt a nemzetbiztonsági bizottság hétfői – határozatképtelenség miatt berekesztett – ülése után ellenzék
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) felelősségét is indokolt vizsgálni az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában Apáti István szerint.
Apáti István az ÁBTL vezetőit hallgatta volna meg az ügynökakták hibáiról. A határozatképtelen ülés helyett informális beszélgetés kezdődött.
Felajánlotta lemondását az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója – írja a Telex. A szakember arra a múlt heti hibára reagált, mely szerint több mint 160 ember neve tévesen került nyilvánosságra az ügynökakták kapcsán.
Az ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit
A határozatképtelenség miatt elmaradt parlamenti ülésen robbant a bomba: Cseh Gergő Bendegúz benyújtotta a lemondását a 164 ártatlan embert érintő baki miatt.
Lényegében elmaradt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése, ahol a múlt hét szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vezetőit. A bizottság tiszás tagjai nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt. A néhány percig tartó ülés után kiderült, hogy az ÁTBL főigazgatója felajánlotta a lemondását.
A múlt hét szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit, ám a bizottság tiszás tagjai nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt.
Elmaradt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése, ahol a múlt hét szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit. A bizottság tiszás tagjai nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt.
Elmaradt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése, ahol a múlt hét szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit. A bizottság tiszás tagjai nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt.
Rendkívüli és rövid ülést tartott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az „ügynökakták” fiaskója miatt. Az ÁBTL főigazgatója és az adatvédelmi hatóság elnöke elment, a tiszás képviselők viszont bojkottálták az ülést, amely végül kötetlen beszélgetéssé alakult át.
A bizottság mindössze három tagja volt jelen az ülésen, azonban az ÁBTL meghívott vezetői mind megjelentek.
Az ÁBTL vezetőinek is meg kell jelenniük az Apáti István által összehívott ülésen, miután Lezsák Sándor és további 163 megfigyelt neve tévesen került fel a nyitottaktak.hu oldalra.
Apáti István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke nyílt ülést hívott össze hétfő reggel 8 órára, amelyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetőinek kell beszámolniuk a héten nyilvánosságra hozott ügynökaktákkal kapcsolatban felmerülő aggályokról.
Elhárították azt az informatikai hibát, amely miatt a nyitottaktak.hu weboldal adatbázisában tévesen jelentek meg nevek, köztük Lezsák Sándor, volt országgyűlési képviselő neve – jelentette be Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Lezsák Sándoréval együtt 164 hibás esetet azonosítottak, az ÁBTL-főigazgató mindenkitől elnézést kért.
Nem akarja mentegetni a hibát, de jelezte: október elején kapták meg a végső adatállományt, ami a mágnesszalagokról lementett neveket tartalmazta, és gyakorlatilag egy hónap alatt kellett ebből online adatbázist készíteniük. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója azt mondta: a mágnesszalagok adatai ráadásul rendkívül tagolatlan formában, ömlesztetten kerültek át a levéltárba, és a Lezsák Sándor volt MDF-es politikust is érintő probléma akkor kelet
Súlyos adatkezelési fiaskó kísérte az állambiztonsági nyilvántartások közzétételét, miután a megfigyeltként nyilvántartott Lezsák Sándor neve hálózati személyként bukkant fel az új felületen.
Lezsák Sándor korábbi parlamenti alelnök neve informatikai hiba miatt jelent meg a beszervezett hálózati személyek között az újonnan elindított nyitottaktak.hu portálon, holott valójában évtizedeken át megfigyeltként szerepelt a nyilvántartásokban.
Gáti Oszkár színművész, szinkronszínész neve is felbukkant a nyitottaktak.hu oldalon közzétett dokumentumokban. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) három iratot tett közzé vele kapcsolatban: a 6-os kartont, amelyen a beszervezést követően nyilvántartásba vett személyek adatait rögzítették, a korabeli számítógépes adattárként szolgáló mágnesszalagot, valamint a beszerzési dossziék nyilvántartására használt B naplót.
Török Gábor is megszólalt a közösségi oldalán, miután az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) elismerte, hogy informatikai hiba miatt került be Lezsák Sándor neve a november 4-én elindított, ügynökaktákat tartalmazó adatbázisba. A politikai elemző szerint a múlt feltárása alapvető társadalmi érdek, a nyilvánosságra hozatal során elkövetett technikai és szakmai hibák azonban súlyosan rombolják a közbizalmat.
„Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – nyilatkozta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója arra a kérdésre, hogy lemond-e tisztségéről, miután Lezsák Sándor neve tévedésből felkerült a frissen nyilvánosságra hozott hálózati nyilvántartásba. A távozását többek között Lezsák Sándor lánya, Lezsák Anna is követelte, miközben az ügyben Magyar Péter is megszólalt, a Fidesz-KDNP
A Fidesz és a KDNP politikai felelősöket keres a Lezsák Sándor nevét érintő téves adatközlés miatt, a kormánypártok szerint ugyanis nem elegendő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának bocsánatkérése. A politikus lánya, Lezsák Anna az intézmény főigazgatójának lemondását követelte, miközben az ÁBTL vezetője a Kontrollnak elismerte: informatikai hiba miatt további 100–120 ember is tévesen kerülhetett fel az adatbázisba.
A levéltár szerint informatikai hiba miatt szerepelt Lezsák Sándor a hálózati személyek között, ezért a miniszterelnök és az ÁBTL is elnézést kért tőle.
Cseh Gergő Bendegúz elmagyarázta azt is, hogy kerülhetett az MDF-alapító neve az érintettek közé.
A bocsánatkérés nem helyettesítheti a felelősségre vonást az ügynökakták körül kialakult helyzet és Lezsák Sándor téves, ügynökként történő feltüntetése miatt Molnárné Lezsák Anna, fideszes országgyűlési képviselő szerint. Cseh Gergő Bendegúz a lemondását firtató kérdésre a Telexnek azt mondta, „Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – válaszolta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) fő
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgatója szerint a mágnesszalagon lévő adatok között olyan emberek nevei is szerepelnek, akik nem együttműködői voltak a kommunista rendszernek, hanem a megfigyeltjei. Cseh Gergő Bendegúz az ATV reggeli műsorában azt mondta, el fogják távolítani azok nevét az adatbázisból, akik nem voltak hálózati személyek, az ÁBTL pedig közleményben kért elnézést Lezsáktól az ügynökvád miatt.
Az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapták meg ömlesztve az adatokat, a volt fideszes országgyűlési képviselőn kívül 163 korábbi megfigyelt adatai kerültek ki a nyilvános adatbázisba, de ezeket már törölték, mondta Cseh Gergő Bendegúz a Telexnek. A hiba miatt személyes levélben keresi meg Lezsákot.
Bóka János kijelentette, követelik Ruff Bálint, Tarr Zoltán és Tanács Zoltán lemondását is, illetve parlamenti vizsgálóbizottság felállítását helyezte kilátásba. Rétvári Bence szerint Magyar Péter az, akinek vállalnia kell a felelősséget, Lezsák Sándor lánya pedig az ÁBTL főigazgatójának lemondását követeli.
Cseh Gergő Bendegúz szerint „valóban úgy tűnik, hogy egy kisebb hiba csúszott a rendszerbe”.
A héten nyilvánosságra hozott információkból viszont nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
Súlyos informatikai és feldolgozási hibára derült fény az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által szerdán nyilvánosságra hozott ügynökadatbázis kapcsán. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója az ATV reggeli műsorában nyilvánosan elnézést kért Lezsák Sándortól, és hozzátette: akár több ezer adat is tévesen szerepelhet az adatbázisban ezért belső vizsgálat indult annak tisztázásra, hogy hány név került ki tévesen a nyilvános adatbázisba.