Strukturálatlan, ömlesztett adatállományt kaptak meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól. Amikor az adatokat szeparálták, a hatvanezerből 164 esetben rossz helyre került egy kód.
ÁBTL – Belföld hírek
Cseh Gergő Bendegúz kijelentette: fel sem merült bennük a szándékosság, és ismételten elnézést kért az ártatlanul érintett állampolgároktól
Váratlanul érte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL), hogy október 5-én strukturálatlanul kapták meg a mágnesszalagok anyagait az Alkotmányvédelmi Hivataltól, de bíztak abban, hogy a rendelkezésükre álló informatikai eszközökkel a törvényben rögzített november 4-ei határidőig el tudják végezni az adatok feldolgozását. Erről Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója beszélt a nemzetbiztonsági bizottság hétfői – határozatképtelenség miatt berekesztett – ülése után ellenzék
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) felelősségét is indokolt vizsgálni az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában Apáti István szerint.
Az ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit
A határozatképtelenség miatt elmaradt parlamenti ülésen robbant a bomba: Cseh Gergő Bendegúz benyújtotta a lemondását a 164 ártatlan embert érintő baki miatt.
Lényegében elmaradt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése, ahol a múlt hét szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vezetőit. A bizottság tiszás tagjai nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt. A néhány percig tartó ülés után kiderült, hogy az ÁTBL főigazgatója felajánlotta a lemondását.
Elmaradt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése, ahol a múlt hét szerdán közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról hallgatták volna meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levétárának (ÁBTL) vezetőit. A bizottság tiszás tagjai nem mentek el az ülésre, így az határozatképtelen volt.
Rendkívüli és rövid ülést tartott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az „ügynökakták” fiaskója miatt. Az ÁBTL főigazgatója és az adatvédelmi hatóság elnöke elment, a tiszás képviselők viszont bojkottálták az ülést, amely végül kötetlen beszélgetéssé alakult át.
Az ÁBTL főigazgatója szerint a mágnesszalagos adatokat csak október elején kapták meg. A NAIH hivatalból hatósági eljárást indít.
Apáti István az ÁBTL vezetőit hallgatta volna meg az ügynökakták hibáiról. A határozatképtelen ülés helyett informális beszélgetés kezdődött.
A bizottság mindössze három tagja volt jelen az ülésen, azonban az ÁBTL meghívott vezetői mind megjelentek.
Apáti István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke nyílt ülést hívott össze hétfő reggel 8 órára, amelyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetőinek kell beszámolniuk a héten nyilvánosságra hozott ügynökaktákkal kapcsolatban felmerülő aggályokról.
Az ÁBTL vezetőinek is meg kell jelenniük az Apáti István által összehívott ülésen, miután Lezsák Sándor és további 163 megfigyelt neve tévesen került fel a nyitottaktak.hu oldalra.
Elhárították azt az informatikai hibát, amely miatt a nyitottaktak.hu weboldal adatbázisában tévesen jelentek meg nevek, köztük Lezsák Sándor, volt országgyűlési képviselő neve – jelentette be Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Lezsák Sándoréval együtt 164 hibás esetet azonosítottak, az ÁBTL-főigazgató mindenkitől elnézést kért.
Súlyos adatkezelési fiaskó kísérte az állambiztonsági nyilvántartások közzétételét, miután a megfigyeltként nyilvántartott Lezsák Sándor neve hálózati személyként bukkant fel az új felületen.
Lezsák Sándor korábbi parlamenti alelnök neve informatikai hiba miatt jelent meg a beszervezett hálózati személyek között az újonnan elindított nyitottaktak.hu portálon, holott valójában évtizedeken át megfigyeltként szerepelt a nyilvántartásokban.
Török Gábor is megszólalt a közösségi oldalán, miután az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) elismerte, hogy informatikai hiba miatt került be Lezsák Sándor neve a november 4-én elindított, ügynökaktákat tartalmazó adatbázisba. A politikai elemző szerint a múlt feltárása alapvető társadalmi érdek, a nyilvánosságra hozatal során elkövetett technikai és szakmai hibák azonban súlyosan rombolják a közbizalmat.
„Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – nyilatkozta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója arra a kérdésre, hogy lemond-e tisztségéről, miután Lezsák Sándor neve tévedésből felkerült a frissen nyilvánosságra hozott hálózati nyilvántartásba. A távozását többek között Lezsák Sándor lánya, Lezsák Anna is követelte, miközben az ügyben Magyar Péter is megszólalt, a Fidesz-KDNP
A Fidesz és a KDNP politikai felelősöket keres a Lezsák Sándor nevét érintő téves adatközlés miatt, a kormánypártok szerint ugyanis nem elegendő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának bocsánatkérése. A politikus lánya, Lezsák Anna az intézmény főigazgatójának lemondását követelte, miközben az ÁBTL vezetője a Kontrollnak elismerte: informatikai hiba miatt további 100–120 ember is tévesen kerülhetett fel az adatbázisba.
Cseh Gergő Bendegúz elmagyarázta azt is, hogy kerülhetett az MDF-alapító neve az érintettek közé.
A bocsánatkérés nem helyettesítheti a felelősségre vonást az ügynökakták körül kialakult helyzet és Lezsák Sándor téves, ügynökként történő feltüntetése miatt Molnárné Lezsák Anna, fideszes országgyűlési képviselő szerint. Cseh Gergő Bendegúz a lemondását firtató kérdésre a Telexnek azt mondta, „Akinek az idején történt a hiba, annak kell eltakarítani a romokat. Ha ez megtörténik, visszatérünk erre” – válaszolta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) fő
Az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapták meg ömlesztve az adatokat, a volt fideszes országgyűlési képviselőn kívül 163 korábbi megfigyelt adatai kerültek ki a nyilvános adatbázisba, de ezeket már törölték, mondta Cseh Gergő Bendegúz a Telexnek. A hiba miatt személyes levélben keresi meg Lezsákot.
Bóka János kijelentette, követelik Ruff Bálint, Tarr Zoltán és Tanács Zoltán lemondását is, illetve parlamenti vizsgálóbizottság felállítását helyezte kilátásba. Rétvári Bence szerint Magyar Péter az, akinek vállalnia kell a felelősséget, Lezsák Sándor lánya pedig az ÁBTL főigazgatójának lemondását követeli.
Cseh Gergő Bendegúz szerint „valóban úgy tűnik, hogy egy kisebb hiba csúszott a rendszerbe”.
A héten nyilvánosságra hozott információkból viszont nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
A levéltár szerint informatikai hiba miatt szerepelt Lezsák Sándor a hálózati személyek között, ezért a miniszterelnök és az ÁBTL is elnézést kért tőle.
Súlyos informatikai és feldolgozási hibára derült fény az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által szerdán nyilvánosságra hozott ügynökadatbázis kapcsán. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója az ATV reggeli műsorában nyilvánosan elnézést kért Lezsák Sándortól, és hozzátette: akár több ezer adat is tévesen szerepelhet az adatbázisban ezért belső vizsgálat indult annak tisztázásra, hogy hány név került ki tévesen a nyilvános adatbázisba.
Hivatalos közleményben kért nyilvánosan bocsánatot Lezsák Sándortól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), miután a rendszerváltó politikus neve egy végzetes technikai malőr következtében hálózati személyként jelent meg a tegnap közzétett állambiztonsági nyilvántartásban. Az intézmény ma reggel tisztázta: a politikus soha nem működött együtt a kommunista államvédelemmel, épp ellenkezőleg, a rendszer megfigyeltjeként szerepel a korabeli mágnesszalagokon. Lezsák Sándor kikérte
Az ÁBTL weboldalán keresztül lehet kérelmet benyújtani.
A felülvizsgálati bizottság már megkezdte a munkát, és több döntést hozott a titkosított dokumentumok átminősítéséről – válaszolta kérdésre Cseh Gergő Bendegúz ÁBTL-főigazgató.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója kifejtette, hogy itt nem csak egy adatbázis közzététele történik.
Az ÁBTL által közzétett irat szerint 1981-ben elvi-hazafias alapon szervezték be Nógrádi Györgyöt, aki 2010-ben még tagadta, hogy ügynök lett volna.
Az ÁBTL főigazgatója szerint a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire „kisembereket takar”.
Az ÁBTL főigazgatója a helyszínen mutatta meg a 6-os kartonokat, a B-naplókat, a munkadossziékat és a mágnesszalagokat Magyar Péternek. 50-60 ezer olyan név lesz megismerhető, akiket beszervezett a kommunista állambiztonság. Sok család lesz érintett.