Már egyetlen, mindössze 30 perces szaunázás is látványos változást idézhet elő az immunrendszer működésében – erre jutottak finn kutatók egy friss tanulmányban. A vizsgálat szerint a szaunázás, amelyet a félidőben egy rövid hideg vizes zuhany szakított meg, átmenetileg megnövelte a véráramban keringő fehérvérsejtek számát. Ezek a sejtek kulcsszerepet játszanak a szervezet védekezésében, hiszen segítenek felismerni és leküzdeni a fertőzéseket okozó kórokozókat.
Blikk: Tudomány
A klímaváltozás hatásai itthon is egyre kézzelfoghatóbbak: a tavaszi fagyok, a hosszan elnyúló aszályok és a forró nyarak a hagyományos gyümölcstermesztést is nehéz helyzetbe hozzák. A megoldás keresésébe azonban bárki belevághat. Így tett Badics László is, aki eredetileg csupán egy datolyaszilva-ültetvényt tervezett, mára viszont a Balaton-felvidék egyik legkülönlegesebb gyümölcsarborétumát hozta létre Köveskál határában.
A kutyák szájáról szóló tévhit, miszerint az tisztább lenne az emberénél, széles körben elterjedt, ám tudományos alapja nincs. Egy új kutatás szerint a kutyák és macskák szájában is megtalálható az emberekben előforduló Trichomonas tenax nevű parazita, amely a szájüregben élő mikroorganizmusokkal táplálkozik. Bár ez a parazita nem mindig okoz egészségügyi problémákat, összefüggésbe hozták bizonyos fogágyfertőzésekkel, és nyál útján terjedhet, ami különösen érdekes a háziállatok és gazdáik között
Egy különleges dinoszaurusz-csontváz, amelyet korábban tévesen fiatal Tyrannosaurus rexnek azonosítottak, 47,3 millió dollárért (mintegy 15,59 milliárd forint) kelt el a New York-i Sotheby’s aukcióján. A „Jodi” névre keresztelt, három méter magas csontváz az első olyan példány, amely a Nanotyrannus nemzetséghez tartozik, és piacra került azóta, hogy a tudomány tavaly megerősítette a faj létezését. Az eladás újraélesztette a vitát arról, hogy a dinoszaurusz-maradványokat magánkézbe kell-e adni, v
Ha valaki abban a megnyugtató hitben ringatta magát, hogy az univerzum végtelen hidegében mi vagyunk az egyetlen intelligens lények – vagy legalábbis az egyetlenek, akik képesek összekuszálni saját dolgaikat –, rossz híre akad a NASA veterán űrhajósának: szerinte E.T. bizony odakint figyel ránk. Winston Scott nyíltan kijelentette, hogy a matematika makacs dolog, a földönkívüliek létezése pedig szinte elkerülhetetlen.
A nyak kialakulása fontos lépés volt a vízi életből a szárazföldi életbe vezető evolúciós átmenetben, a kutatók azonban sokáig úgy gondolták, hogy elsődleges előnye a fej szabadabb mozgatása volt. Egy új, a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint a korai négylábúak nyaka még meglepően merev lehetett, és kialakulása inkább a mozgás, valamint az elülső végtagok használatának átalakulásával függhetett össze.
A légszennyezés nemcsak a tüdőnket, hanem az agyunkat is veszélyeztetheti: friss kutatások szerint egyes levegőben található szennyező anyagok összefüggésbe hozhatók az agytérfogat csökkenésével, a biológiai öregedés felgyorsulásával és a demencia fokozott kockázatával. A tudósok a mikroműanyagok agyszövetben való jelenlétét is vizsgálják, de a pontos hatások feltárásához még további kutatásokra van szükség.
A fogszuvasodás továbbra is a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, amely a WHO adatai szerint a globális népesség közel 45%-át érinti. A kezeletlen fogszuvasodás és a súlyos fogágybetegségek különösen elterjedtek, életkoronként eltérő problémákat okozva: gyermekkorban a tej- és maradó fogak szuvasodása, felnőttkorban a fogágybetegségek, idősebb korban pedig a gyökérszuvasodás és a fogvesztés kerül előtérbe. A fogak állapotát azonban nemcsak az életkor, hanem a nem, a hormonális változáso
Vincent van Gogh ikonikus remekműve, A csillagos éj évtizedek óta a lázas művészi képzelet szimbóluma, ám egy friss asztrofizikai kutatás szerint a kavargó égitestek kőkemény természettudományos megfigyelést tükröznek. A modern számítógépes szimulációk és geometriai elemzések arra utalnak, hogy a mester egy konkrét hajnalon, 1889. július 22-én vetette vászonra a látványt. Ez a felfedezés alapjaiban forgathatja fel a művészettörténet eddig kőbe vésettnek hitt kronológiáját, miközben izgalmas szak
Tragikus véget ért a csaknem három hete eltűnt 18 éves budapesti fiú keresése: a zuglói gimnazista holttestére Tökölön találtak rá. Felkutatására óriási összefogás indult a rendőrség, polgárőrök, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat és a fiú hozzátartozói, barátai részvételével. A kutató-mentők most mély gyászukat kifejezve szólaltak meg a keresőakció részleteiről.
Tudomány
Élő adásban sodort el egy hatalmas hullám egy spanyol riportert és az operatőrt, miközben a tengerparton a vihar pusztításáról tudósítottak.
Úgy tűnik, hogy a városokban élő madarak eltérően reagálnak a férfiakra és a nőkre, és a tudósok nehezen tudják megmagyarázni, miért van ez így. Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a városi madarak - köztük a nagy cinege, a házi veréb és a feketerigó - általában hamarabb repülnek el, ha nők közelednek hozzájuk, mint ha férfiak. Ez a meglepő viselkedés új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a madarak hogyan érzékelik a körülöttük lévő embereket.
Elsőre nem hangzik túl soknak tíz másodperc, az Oxfordi Egyetem kutatói számára azonban ez hatalmas eredmény. A tudósoknak ugyanis sikerült két különálló eszköz között ezerszer hosszabb ideig fenntartaniuk egy rendkívül érzékeny kvantumkapcsolatot, mint korábban. A felfedezés fontos lépés lehet a jövő nagy teljesítményű kvantumszámítógépei és a kvantuminternet megvalósítása felé.
Október 25-én hajnalban ismét visszaállítjuk az órákat, így elvileg egy órával többet alhatunk. Egy kutatás azonban kimutatta, hogy a plusz 60 percből átlagosan mindössze 33–38 percet használunk ki. Ez rávilágít arra, hogy a biológiai óránk nem alkalmazkodik olyan könnyen az óraátállításhoz, mint azt gondolnánk.
A Texasi Egyetem El Pasó-i campusának kutatói egy izgalmas felfedezésről számoltak be, amely a kávézacc újrahasznosításának lehetőségeit vizsgálja az agyi betegségek kutatásában. A kutatás során a kávéban és más élelmiszerekben is megtalálható koffeinsavból készült apró szénrészecskéket, úgynevezett kvantumpontokat állítottak elő, amelyek laboratóriumi körülmények között ígéretes védőhatást mutattak az idegsejtek károsodásával szemben. Bár az eredmények még nem alkalmazhatók közvetlenül az ember
A németországi Konstanz-i Egyetem kutatói egy különleges enzimet fedeztek fel, amely képes lebontani bizonyos biológiailag lebontható műanyagokat, miközben egy másik, meglepő tulajdonsága is van: a penicillint is képes lebontani. Az enzim alakja miatt a tudósok a Pac-Man enzim nevet adták neki.
Tudomány
Földrengés volt szerda hajnalban Székesfehérvártól körülbelül kilenc kilométerre – közölte a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-vel.
Elemi szálaira tépte a fekhelyét, a takaróját, no, meg a gazdája, a mentőegység vezetőjének kedvenc pulóverét Noxx, az ötéves belga juhász keresőkutya. A Budapest környéki kutatómentők azonban nem tudnak haragudni az örök csibészre, elfogadták, mert ha dolgozni kell, azt maximálisan hajtja végre, fáradhatatlan, az utolsó erejével is keres, ment, de ha éppen „szabadnapos”, kitör belőle a benne lakó ördög és bohóc különleges keveréke.
Különleges háborús lelet került elő több mint öt méter mélyről Szolnok közelében. Egy törteli szántóföldön bukkantak rá egy szovjet, Jak 1-B típusú vadászgép maradványaira, aminek a teljes történetét megfejtették a honvédség régészei, roncskutatói. Nemcsak a légi csata jelentéseit sikerült kiböngészni a korabeli hadijelentésekből, de az egymás ellen harcoló katonákat is azonosítani tudták.
Tudomány
A Föld napjai egyre hosszabbak, ennek oka a bolygó forgásának lassulása, amelyet részben az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás idéz elő. A NASA által finanszírozott kutatás több mint 120 évnyi adatot elemzett, és megállapította, hogy a jégtakarók és gleccserek olvadása, a talajvízszint csökkenése, valamint a tengerszint emelkedése jelentős hatással van a Föld forgástengelyére és forgási sebességére. Az adatok szerint 2000 óta a napok hossza századonként 1,33 milliszekundummal növe
Tudomány
Jeruzsálem közelében egy 2000 éves vízvezetéket tártak fel, amely egykor a Betlehem melletti Salamon-medencékből szállította a vizet a Templomhegyre. A felfedezés, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság jelentett be, egy tervezett lakóépület-fejlesztés előkészítő ásatásai során került napvilágra. A vízvezeték nemcsak mérnöki szempontból lenyűgöző, hanem vallási és történelmi jelentősége is kiemelkedő, hiszen a Második Templom komplexumának vízellátását biztosította, ahol rituális megtisztulásokhoz
A NASA 1977-ben indított Voyager–1 űrszondája immár csaknem fél évszázada feszegeti az emberi technológia és a fizikai felfedezések határait, most pedig egy minden eddiginél lenyűgözőbb mérföldkőhöz érkezett a csillagközi térben. A Földtől legtávolabb lévő ember alkotta űreszköz immár majdnem eléri az egy fénynapnyi távolságot.
A matcha zöld tea az elmúlt években rendkívüli népszerűségre tett szert: sokan a reggeli kávé alternatívájaként fogyasztják a koncentráció elősegítésére, miközben a tudományos világot egyre inkább az agyműködésre gyakorolt hosszú távú hatásai foglalkoztatják. Japán kutatók most egy teljes éven át vizsgálták, hogy a különleges teapor rendszeres bevitele miként befolyásolja az idősödő agy kognitív funkcióit. Bár a szellemi hanyatlás megállítására nem találtak bizonyítékot, egy váratlan területen m
Régóta foglalkoztatja a tudósokat, miért élnek rövidebb ideig a nagytestű kutyák, mint a kicsik. Ez azért különös, mert az állatvilágban általában a nagyobb testű fajok élnek tovább. A kutyáknál azonban éppen az ellenkezője figyelhető meg: egy német dog például jóval kevesebb évet élhet, mint egy csivava. Az Arizonai Állami Egyetem kutatói most olyan változásokat fedeztek fel a kutyák DNS-ében, amelyek segíthetnek megérteni, miért öregszenek gyorsabban a nagyobb testű állatok.
A James Webb Űrtávcső legújabb megfigyelései egy különös, eddig megmagyarázhatatlan jelenségre hívták fel a figyelmet az Univerzum egy jól ismert szegletében. A déli Fornax csillagképben található égbolt-részletet korábban a Hubble Űrtávcső is alaposan tanulmányozta, ultra mély felvételén közel 10 000 galaxist örökítve meg. A James Webb Űrtávcső (JWST) azonban egy olyan furcsa emissziós vonalat észlelt ezen a területen, amely sem a Hubble, sem a James Webb űrteleszkóp korábbi megfigyelései során
A tudósok a mai napig nem tudják pontosan, miért alakult ki az emberi szem hófehér ínhártyája. Bár az állatvilágban a sötétebb árnyalatok a megszokottak, néhány fajcsoportnál szintén előfordul a világosabb szemfehérje. A korábban egyeduralkodóvá vált evolúciós elméletet pedig a legújabb kutatási eredmények éppen most kérdőjelezik meg.
Rendkívüli régészeti felfedezést tettek Törökország déli partjainál: egy olyan hajóroncsra bukkantak, amely akár 4700 éves is lehet. A Kekova-sziget közelében, a Földközi-tenger mélyén több mint 30 kerámiatároló edényt és három kőhorgonyt találtak, a leletek pedig az ókori tengeri kereskedelemről is új információkkal szolgálhatnak.
A zenei hallucinációk jelensége, bár kevésbé ismert, rendkívül különleges és összetett. Míg sokan tapasztalják, hogy egy dallam időnként makacsul a fejükben ragad, vannak, akik számára ez a jelenség sokkal intenzívebb: olyan zenét hallanak, amely teljesen valóságosnak tűnik, mintha egy rádióból szólna. Egy nemrégiben megjelent tanulmány, amelyet holland és brit kutatók végeztek, nyolcvan olyan ember adatait elemezte, akik rendszeresen élnek át ilyen hallási hallucinációkat.
Az állatok eredetének kérdése régóta foglalkoztatja a tudományos világot, ám a fosszilis bizonyítékok szűkössége miatt a válaszok még mindig homályosak. A legrégebbi ismert állati kövületek körülbelül 574 millió évesek, de egy új tanulmány szerint az állatok ennél jóval korábban, akár 700–800 millió évvel ezelőtt is megjelenhettek. Ez az időszak a Föld globális eljegesedések idejére vagy még korábbra tehető, amikor a bolygó felszínét jég borította, és az életkörülmények rendkívül zordak voltak.
Rendkívüli jelentőségű ókori leletegyüttesre bukkantak régészek Németország területén. A feltárás során előkerült, a római korból származó kincsek nemcsak az eszmei és anyagi értékük miatt számítanak ritkaságnak, hanem új fényt derítenek a Római Birodalom és a germán törzsek egykori határvidékének kereskedelmi és katonai kapcsolataira is.
Bár sokan fordulnak meg a Városligetben kutyasétáltatás vagy kocogás közben, csak kevesen tudják, milyen titkot rejt a fák között megbúvó, magányos sírkő. A mohával lepett tömbre mindössze egyetlen latin szót véstek: „Fuit”, azaz „Volt”. Évtizedekig senki sem tudta, ki nyugszik alatta, míg a levéltári kutatások fényt nem derítettek egy különc pesti ügyvéd megdöbbentő végrendeletére.
Egy új tanulmány szerint a köröm hossza és színe jelentősen befolyásolhatja, hogyan ítélik meg mások az illető fizikai és romantikus vonzerejét. A kutatás eredményei alapján a közepes hosszúságú körmök és a fehér körömlakk kapták a legkedvezőbb értékeléseket, míg a hosszú körmök és a sötétebb árnyalatok kevésbé bizonyultak népszerűnek.
Igazán különleges családi pillanatot örökítettek meg arról, ahogy Karl Deisseroth amerikai tudós bejelenti a három gyermekének, hogy elnyerte a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat. A megható felvétel azóta a nyilvánosság elé is került.
90 éves korában elhunyt Margaret Hamilton, a számítógép-tudomány úttörője, akinek munkássága nélkülözhetetlen volt a NASA Apollo-programjának sikeréhez. Hamilton vezette azt a mérnökcsapatot, amely kifejlesztette az Apollo-küldetések fedélzeti szoftverét a biztonságos leszálláshoz. Kapu Tibor magyar űrhajós nemrégiben méltatta a mérnök munkásságát, miszerint az általa kidolgozott, „biztonságot nyújtó” technológia egyáltalán nem avult el, a mai napig használják a küldetések során.
Egy orosz kutató halála Szibériában és az azt követő karanténintézkedések ismét felélesztették a történelem legsötétebb ragályától való félelmeket. Bár a tüdőpestis a legveszélyesebb fertőző betegségek egyike, a modern orvostudomány és a szigorú izolációs protokollok gátat szabnak a terjedésnek. Noha az ördög sohasem alszik, szakértők szerint a modern világban egy bolygószintű pestisjárvány esélye a nullához közelít.
Egy apró, a nedves mohában és zuzmók között élő állat olyan túlélési képességekkel rendelkezik, amelyek a tudósokat régóta lenyűgözik. A medveállatka akár szélsőséges kiszáradást, fagyot, intenzív sugárzást, sőt a világűr vákuumát is képes átvészelni, ezért japán kutatók azt vizsgálták, átültethető-e egyik különleges védelmi mechanizmusa az emberi sejtekbe.