Mi történhetett, ami miatt a szokatlan jelenség felkeltette a természetvédelmi szakemberek figyelmét a Körös-Maros Nemzeti Parkban?
Agroinform: Tudomány
A tartós szárazság ismét ráirányította a figyelmet a vizesélőhelyek védelmére és a vízmegtartásra.
A növényi maradványok helytelen kezelése hozzájárulhat a kórokozók és kártevők átteleléséhez. A NAK összefoglalta, mikor lehet jó megoldás a komposztálás, és mely esetekben szükséges más ártalmatlanítási módot választani.
A folyó rendkívül alacsony vízállása újabb problémára világított rá. A szabaddá vált, de továbbra is védett mederrészeken megjelenő quadosok miatt a Fővárosi Vízművek feljelentést tett, és jelezte, hogy a jövőben is fellép az ivóvízbázisokat veszélyeztető tevékenységekkel szemben.
A Balaton-part utolsó szabad vízparti területein is apartmanházak épülnek, a korábban elkülönülő üdülőövezetek pedig egyre inkább összeérnek.
A környezetvédelmi előírások megsértése minden eddiginél súlyosabb pénzügyi következményekkel járhat egyes nagyvállalatok számára. A szigorítás az ipari létesítmények mellett a jelentős környezetterheléssel járó agrár- és élelmiszeripari tevékenységeket is érintheti.
Önkéntesek dolgoznak az ország számos pontján, Vas megyétől a Dunakanyarig több helyszínen is akcióznak a hosszú hétvégén is.
76 500 őshonos facsemete, az inváziós növények folyamatos visszaszorítása, nyaranta pedig szarvasmarhák is segítik a természetvédelmi munkát a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten.
Ismét elindul a hathetes online képzés a talajmegújító gazdálkodásról. A program a klímaváltozás kihívásaira készíti fel a gazdákat, növelve a termőföld ellenállóképességét és a jövedelmezőséget.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete azt szeretné, ha az állam az ilyen költségek felét átvállalná, mert szerintük így kevesebb gépet dobnánk ki a szemétbe.
Civil szervezetek sürgetik a balatoni természetes partszakaszok védelmét és a károsodott élőhelyek helyreállítását.
Új növényegészségügyi szabályok léptek életbe a kőrisfák védelmében, a faanyagok szállítását is érintik.
Civil szervezetek közös kezdeményezést indítottak a Balaton természetes partszakaszainak védelmében. A nagyberuházások felfüggesztését, a veszélyeztetett területek állami tulajdonba vételét és egy külön Balaton-védelmi alap létrehozását szorgalmazzák.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly jóval azelőtt károsítja a fák leveleit, hogy megjelennének a jellegzetes barna foltok. Magyar kutatók most feltárták, milyen folyamatok zajlanak a levél belsejében, és hogyan lehetne korábban felismerni a fertőzést.
A mexikói Coliman Bananas megszerezte a Regenerative Organic Certified tanúsítást. A vállalat a biotermelés mellett a talaj egészségére, a biodiverzitásra és a társadalmi szempontokra is nagyobb hangsúlyt helyezne.
Egy sikeres beavatkozás most reményt adhat.
A következő hónapok időjárása döntő lehet ennél a tatai tónál.
Újabb szándékos farongálás történt a Balaton partján: ezúttal két nyírfa esett áldozatául az ismeretlen elkövetőnek Siófokon. Nem ez az első eset.
Ezernél is több nagykövet mutatja meg Európa-szerte, hogyan lesz a klímavédelemből helyi cselekvés.
A Duna alacsony vízállása miatt folyóágak és ártéri területek száradnak ki. Összetett beavatkozásokat vizsgálnak a szakemberek.
Szigorúbb környezetvédelmi előírások jönnek: komoly pénzbírságra számíthatnak a szennyező nagyüzemek.
Így látja a tó és környezete vízkészletének helyzetét a szakember.
A Kötivizig adatai riasztó képet mutatnak: Zagyva-Tarna, Közép-Tisza és Sajó-Hernád vízgyűjtőin átlag alatt, sok helyen 40–60% körüli csapadék hullott.
A rendkívül hasznos, különleges képességű rágcsálók aknákat keresnek, betegségeket szűrnek, és túlélőket is menthetnek.
A vadon élő állatok megfigyelt populációinak átlagos mérete 73%-kal csökkent 52 év alatt – derül ki a WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentéséből.
Több mint 2000 hektárnyi tölgyerdőben valósítottak meg a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló beavatkozásokat az elmúlt kilenc évben Magyarországon és Olaszországban.
Új törvény és vízpótlás jöhet 2027-ben, de gyors csodát senki sem várhat.
Összefüggő békalencse-takaró jelent meg az egyik fontos vizünkön, a szakemberek megkezdték a növény eltávolítását.
A halastavakban 350 millió köbméter víz is elférhet. A kérdés az, mi történik vele lehalászás után.
Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az aszály, a vízhiány kizárólag az Alföldet érinti: a Hanság és a magyar–osztrák határtérség vízháztartásának javítására most konkrét tervek készülnek.
Egy száradó horgásztó medrében került bajba a vadmalac. Az erdész az iszapba gázolva sietett a segítségére.
A skóciai Heriot-Watt Egyetem és az Orkney Fisheries Association európai Horizon-támogatást nyert egy ötéves programhoz, amelyben víz alatti drónokkal keresnék meg és hoznák felszínre az elveszett halászeszközöket.
Az agrivoltaika összekapcsolja a növénytermesztést vagy az állattartást a napenergia-termeléssel. A rendszer az árnyékolás révén mérsékelheti a hő- és vízstresszt, miközben kiegészítő bevételt adhat a gazdálkodóknak.
Több mint 60 ezer virágzó kisfészkű aszat jelent meg a korábban vízzel elárasztott Fekete-tó medrében.
Régóta kérdés, hogy a szélturbinák mekkora ütközési kockázatot jelentenek a vonuló madarak számára. Egy új kutatásban hőkamerák és mesterséges intelligencia segítségével próbáltak pontosabb választ adni.
A szárazság miatt a szadai élőhely sorsa is kérdéses volt, a vizsgálat azonban biztató eredményt hozott.