A Naprendszer külső vidéke még mindig tartogat meglepetéseket: a csillagászok egy különösen nagy égitestet fedeztek fel a Plútó pályáján túl, amely akár a hatodik elismert törpebolygó is lehet.
Rakéta: Tudomány
A kutatók a „LOGIN” szót próbálták elküldeni egy másik intézmény számítógépére, ám a rendszer idő előtt összeomlott. Az apró kudarc ellenére a kísérlet történelmi jelentőségűvé vált: az ARPANET-en keresztül ekkor továbbították az internet elődjének első üzenetét.
A Himalája csigáit vizsgálva öt, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt azonosítottak a kutatók, melyben Páll-Gergely Barna magyar taxonómusnak is meghatározó szerepe volt.
A James Webb űrtávcső legfrissebb méréseit és a komplex fizikai modelleket ötvöző új projekt segítségével a kutatók eddig soha nem látott részletességgel tárhatják fel galaxisunk kialakulásának legkorábbi fejezeteit.
A NASA felvételei több mint tízezer fiatal törésvonalat tártak fel, amelyek a jövőbeli holdküldetések tervezését is befolyásolhatják.
A kutatók háromdimenziós számítógépes szimulációkkal vizsgálták meg, hogyan lehetne egy nukleáris eszközzel megakadályozni a becsapódást.
A CLN-2501 nevű kísérleti hatóanyag a simaizom-miozin működésének gátlásával segíti a hajszálerek tágulását.
Új magyar kutatás zárta le a csillagászat egyik nyitott kérdését azzal, hogy feltárta a KIC 2852961 jelű vörös óriás rendkívüli aktivitásának fizikai hátterét.
Bár a tankönyvek döntő többsége az ókori görög filozófusnak – a magyar köznyelvben pontatlanul Pitagoraszként említett – Püthagorasznak tulajdonítja a derékszögű háromszögek oldalaira vonatkozó összefüggést, a régészeti leletek tanúsága szerint az emberiség már több mint egy évezreddel korábban is ismerte ezt az elvet.
A Galápagos eldugott szigetén élő vámpírpintyek különös szokása a kutatók szerint egy eredetileg mindkét félnek hasznos tevékenységből alakulhatott ki.
A csillagászok a James Webb űrteleszkóp innovatív méréstechnikai eljárásával egy olyan különleges jelet azonosítottak a mélyűrben, amelyre a meglévő modellek alapján egyelőre nincs határozott magyarázat.
Második világháborús Jak–1B-as szovjet vadászgép roncsai kerültek elő 520 centiméter mélyről Törtelnél a közelmúltban, a leleteket később kiállításon mutatják be.
A klímaváltozás és a csapadékhiány miatt teljesen újra kell gondolni a dolgokat Békés megyében.
Terjedésükben az emberi közlekedésnek, a kereskedelemnek és a mindennapi döntéseknek is szerepük lehet.
A csillagok halála nem feltétlenül jelenti a körülöttük keringő bolygórendszerek történetének végét.
Magyar kutatók statisztikai bizonyítékot találtak arra, hogy a galaxisok közepében található szupernagy tömegű fekete lyukak egy része keletkezése után kilökődött a helyéről.
A szerkezeti stabilitásnak fontos következménye van: a radioaktív bomlás során keletkező anyagok egy része hosszabb ideig a részecskék belsejében maradhat, így lassabban kerülhet a talajba vagy a vízbe.
Mit hoz a Nap halála? Új világ születhet a Naprendszer romjain.
Egy friss kutatás szerint a fehér törpéknek nevezett csillagmaradványok világa sokkal színesebb, mint eddig sejtettük.
A Horizon Europe az Európai Unió legnagyobb kutatási és innovációs programja, a források korlátozását 2022-be vezették be Magyarországgal szemben.
Nem csak maga a lelet különleges, de egyben ez az első alkalom is, amikor egy őshüllő csontjait közvetlenül a tengerfenéken sikerül feltárni.
A hadeikumi Föld becsapódások által alakított termikus környezetének modellezésével határozta meg az élet kialakulásához szükséges tartósan kedvező feltételek megjelenését egy nemzetközi kutatócsoport.
A kutatók két lehetséges kihalási kockázatra figyelmeztetnek 2100-ig, miközben számos, már ma is jelenlévő veszély esetében megelőzhetők lennének a káros hatások.
A világűrből készült felvételeken bolygónk tökéletesen gömbölyűnek tűnik, a valóságban azonban egy dinamikusan alakuló, szabálytalan geoidról van szó.
Ezzel a felfedezéssel nemcsak egy évszázados rejtély oldódott meg, hanem egy teljesen új típusú kettőscsillag-rendszert is sikerült azonosítani, amelyről eddig csak elméleteink voltak.
Nem mindennapi látvánnyal ajándékozott meg minket a Curiosity marsjáró és a NASA csapata.
A metanol „nehéz” változatát most először sikerült észlelni a csillagközi térben, de ennél is fontosabb, hogy a felfedezés segíthet megérteni, milyen kémiai alapanyagokat örökölnek a kialakuló bolygók.
A holdi okkultációnak hívott jelenséget az amerikaiak láthatták, de szerencsére készültek róla képek.
A küszöbön hagyott döglött egér is értékes adat lehet egy magyar kutatáshoz.
A klímaváltozás és a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása okozta globális felmelegedés az európai Alpokban mutatja a legdrámaiabb arcát, ahol a több száz méter vastag jégrétegek helyét rohamos tempóban veszik át a kopár, holdbéli kősivatagok.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének Kullancsfigyelő programja hatodik éve működik. A kezdeményezés célja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok lakossági bejelentéseken alapuló monitorozása.
A reaktort neutronforrásként használják az atomfizika területén végzett alap- és alkalmazott kutatásokhoz.
A megszokott fizikai tapasztalatainkkal teljesen ellentétes, az olvadt acélnál is forróbb jégformációt sikerült mesterségesen előállítaniuk a kutatóknak, ami áttörést hozhat a Naprendszer távoli gázóriásainak megértésében.
Az új diagnosztikai lehetőség arra alkalmas, hogy a szakemberek nagy áttekintésű molekuláris mintázatot kapjanak az adott betegségről.
Az emberi gerinc egyik legfontosabb tulajdonsága éppen az, hogy nem egyenes: jellegzetes görbületei nélkül a két lábon járás jóval nehezebb feladat lenne a test számára.
Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?