Az evolúciós eltérés elmélete szerint olyan gyorsan és drasztikusan változott a világ, hogy az agyunk és az ösztöneink képtelenek lekövetni. A hipotézis szerint egy sor civilizációs betegség magyarázható ezzel az eltéréssel a közösségi média okozta szorongástól a mozgásszegény életmód egészségügyi kockázataiig.
Joseph Listerről, a műtéti fertőzések megelőzésének úttörőjéről kapta a nevét az a szájvíz, ami ma a rossz lehelet népszerű ellenszere. Története során padlófertőtlenítésre és nemi betegségek ellen is használták.
Murakami Haruki éveken át reggeltől késő éjjelig dolgozott a tokiói vendéglátóhelyen, olykor a teljes kikészülésig.
Az idegrendszert megtámadó K-szindróma sosem létezett, de többtucatnyi embernek az életet jelentette, amikor néhány bátor orvos kitalálta a nagy átverést.
Az alaszkai gyarmatok jövedelmezők voltak, de nehéz volt etetni a helyieket – ezért aztán az oroszok elindultak délre, hogy a spanyoloktól lenyúljanak egy kis földet, kiépítve az északi telepek éléskamráját.
A Wall Street farkasa mögött álló produkciós iroda egy több milliárd dolláros malajziai korrupciós ügyből szerezte a pénzét. Leonardo DiCapriónak még egy Picassót és Marlon Brando Oscar-díját is vissza kellett adnia.
A Honvéd vezetett, de a Vörös Lobogónak még volt négy elmaradt meccse, amiket sohasem pótoltak.
A boszorkányperek valójában ritkaságszámba mentek Magyarországon, de az ismert 77 asszonyból 21-et Kolozsváron ítéltek el. Egymással versenyző bábák, bosszúszomjas szabómesterek és kapatos hóhérok a főszereplői a horrorsztoriknak.
Walter Molino 25 éven át rajzolta le a világ fontos vagy épp meghökkentő híreit a leghíresebb olasz képes hetilap, a La Domenica Del Corriere hasábjaira. A csúcson, az 1950-60-as években heti egymillió darab fogyott a lapból. Akkor is, amikor 1956-ban Magyarországra figyelt a világ.
Percy Shelley, a 19. század híres költője a növényi alapú táplálkozást nemcsak az egészséggel, de a környezetvédelemmel és az igazságosabb gazdasággal is összefüggésbe hozta.
Johannes Wachs, Sofía De León Almaraz és Szászi Barnabás munkái remek példát mutatnak arra, hogyan kapcsolódik be a Corvinus a nemzetközi kutatási hálózatba.
A fa virágai a nap egyik felében hímivarúak, a másikban nőivarúak, és csak nemrég derült ki, hogy pontosan hogyan is viszik véghez ezt a bravúrt.
Mindenkinek alapvető élmény, aki a kilencvenes években volt gyerek volt – de hogy kerül a japán hangzású név az olasz ételre Magyarországon? És miért nincs máshol ilyen?
Az ország lakói a legváltozatosabb praktikákat kifejlesztve jutottak enni- és innivalóhoz az 1940-es években.
A Dust Bowl nevet kapott porviharok úgy tűntek fel a horizonton, mint egy hegylánc, majd napokra elsötétítették az eget. Az elhordott talaj miatt milliók váltak nincstelenné és hagyták el otthonaikat. És mindezt maguknak is köszönhették az emberek.
Még Párizsban, a fények városában is csak az utcák kis részén volt elektromos a közvilágítás, amikor 1884-ben Temesvár teljes egészében áttért az innovatív megoldásra.
Amikor egy csillag összeomlik, óriási nyomás keletkezik a magjában, ami asztrofizikusok szerint a nukleáris tészta kialakulásával járhat.
A premieren díszvendégként ott lesz a Nobel-díjas kutató is.
A Jablanicába tervezett hidat a magyarok építették túl rövidre, úgyhogy az első változatot végül máshol rakták össze. Az új verziót a háború is megviselte, de egy filmforgatás számolt le vele végleg.
Kuroszava Kijosi Gyógymód című 1997-es filmje első ránézésre egy sorozatgyilkos utáni nyomozás történetét mutatja be, de aztán fokozatosan valami egészen mássá alakul, hogy a végére az ember már a hétköznapi zajoktól is frászt kapjon.
Miért kell reklám a NASA-nak? Miért hiszünk az egyik márka ígéreteiben, miközben a másikét ösztönösen megkérdőjelezzük? Hol tart ma a magyar vizuális kultúra? Egy magyar és egy angol szakértőt kérdeztünk.
A tervek szerint Lennon játszotta volna Gollamot, McCartney Frodót, és Stanley Kubrick lett volna a rendező. Tolkiennek viszont nem tetszett az ötlet.
Ezzel az egyik legnagyobb kutyás kísérlet megvalósítói jó nagyot rúgtak az akkoriban még népszerű eugenikába, aztán fontos felfedezéseket tettek a kutyák fejlődéséről.
Laoszban és Skandináviában sok helyen ma is vízi járműveknek köszönhetően jutnak olvasnivalóhoz azok, akik eldugott, nehezen megközelíthető településeken élnek.
Bár Marosvásárhelyen már korábban attrakciónak számított, a vargabélest az 1940-es években a kolozsvári Darvas-féle vendéglő tette híressé, és népszerűvé Budapesttől Bukarestig.
Elsősorban szobrászként tekintett magára, a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának elkészítését megterhelő munkának, a művet pedig egyenesen halottnak nevezte.
Az emberiség több száz éve hisz benne, hogy egy tányér húsleves mindent meggyógyít, de létezik erre tudományos magyarázat? Vagy az is elég, hogy jobban érezzük magunkat tőle, legalább lelkileg?
A boszorkányégetés európai szokás volt, Amerikában a jog másképp állt a dologhoz. Mondjuk, a boszorkánynak kikiáltott nők így se jártak sokkal jobban.
Miután súlyos veszteséget szenvedett a japán haditengerészet 1943-ban, egy öngyilkos torpedós osztagot is létrehoztak, hogy fordítsanak a háború menetén. Nem váltották be igazán a reményeket.
A kutatók kérik a kirándulókat, hogy ne menjenek be a Magyarország egyik leghidegebb pontjának számító, híressé vált töbörbe, mert fokozottan védett terület.
Az 1950-es években a nílusi sügér betelepítésével akartak javítani a Viktória-tó halászatán, de mivel nem volt természetes ragadozójuk, a sügérek rövid úton kiirtották a helyi halak 90 százalékát.
Leo Castelli fedezte fel a világ számára az amerikai művészetet. Bukarest és Párizs után New York is a trieszti nőcsábász lábai előtt hevert, remekművek, partik, dollármilliók és a hálószoba, ami megváltoztatta a művészettörténet menetét.
A román titkosszolgálattól jött az ötlet az 1930-as években, de nem mindenki lelkesedett érte.
Végül a tudomány hátrált meg, és átneveztek egy csomó gént, hogy a szoftver ne nézze dátumnak a kódneveket, hibákat csempészve ezzel az adatbázisokba.
Könnyebb sikeres vagyonadót bevezetni, ha kevesebb emberre vonatkozik, de vannak érvek az itthon tervezett egymilliárdos határ mellett is – mondta a G7-nek adott interjúban Gabriel Zucman, a téma egyik legismertebb nemzetközi kutatója.
Évtizedekkel később árulta csak el, hogy a rázkódás miatt semmit nem látott a tükörben, de így az autója sokkal könnyebb volt, mert nem kellett másodpilótának ülni mellette.
Ingyenes, és az is marad
Ingyenes: a hírfolyam, a keresés, a hírfigyelő fülek és a könyvjelzők is szabadon használhatók.
Nincsenek reklámok: nincs felugró hirdetés, automatikusan induló videó vagy a hírek közé ékelt reklámblokk. A fizető partnerek híreit mindig „Partner” címkével jelöljük.
Ha szeretnél hozzájárulni az oldal fennmaradásához és fejlődéséhez, állítsd be a böngésződ kezdőlapjának